SZABÓ T. ATTILA NYELVI INTÉZET Cím: 3400 Kolozsvár (Cluj-Napoca), Ion Ghica / Tamás András utca 2-4. Románia Telefon/Fax: +40-264-439489 Honlap: www.sztanyi.ro E-mail:sztanyi@gmail.com

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (SZTANYI) romániai szakmai intézményként egyike azoknak a magyar nyelvi kutatóállomásoknak, amelyek 2001-től kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia indítványára és támogatásával jöttek létre a külső magyar régiókban. Ezek a kutatóállomások, az MTA eszmeiségével, célkitűzéseivel és határon túli kapcsolatrendszerével összhangban, fokozatosan hálózattá szerveződtek (Termini Kutatóhálózat), budapesti székhellyel egyesületként is intézményesültek (Termini Egyesület). A SZTANYI kolozsvári irodája az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) épületében működik. Szervezeti felépítése:Szakmai igazgató: dr. Péntek János ny. egyetemi tanár, akadémikus Ügyvezető igazgató: dr. Benő Attila tszv. egyetemi tanár Munkatársak: Juhász Tihamér, Ördög-Gyárfás Lajos, Ördög-Gyárfás Eszter, dr. Sófalvi Krisztina A SZTANYI a Sepsiszentgyörgy székhelyű ANYANYELVÁPOLÓK ERDÉLYI SZÖVETSÉGÉNEK (AESZ) belső szervezeti egysége, ebben a viszonyában a Szövetség tevékenységének szakmai megalapozásában is folyamatosan részt vállal. Székhelye: Sepsiszentgyörgy, Gróf Mikó Imre utca, 4/1/C/10. szám, Kovászna megye Szervezeti felépításe: Elnök: dr. Erdély Judit egyetemi docens Ügyvezető elnök: Ördög-Gyárfás Lajos Programvezető alelnök: dr. Zsemlyei Borbála egyetemi adjunktus A SZTANYI-t koordináló alelnök: dr. Benő Attila tszv. egyetemi tanár, Elnökségi tagok: dr. Kádár Edit egyetemi docens, Turzai Melánia gimnáziumi tanár, Zsigmond Emese szerkesztő. Tiszteletbeli elnök: dr. Péntek János ny. egyetemi tanár, akadémikus

 

A Termini magyar-magyar szótár és a külső régiók magyar nyelve

A Termini magyar-magyar szótárról tart előadást Benő Attila nyelvész, a BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora, a Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet tanszékvezetője 2024. március 19-én délután 17 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatba tömörült határon túli és magyarországi kutatóállomásoknak kezdettől fogva egyik kiemelt kutatási témája volt a kisebbségi magyar nyelvváltozatok sajátos szókészletének gyűjtése, vizsgálata, elemzése. Ennek eredményeként létrehozták és folyamatosan fejlesztik a Termini magyar-magyar szótárt és adatbázist: Bővebb információ itt. A szótár azokat a magyarországiaktól eltérő, idegen eredetű és belső keletkezésű szavakat és szójelentéseket, valamint állandósult szókapcsolatokat tartalmazza és látja el régiónkénti megjelölésekkel, képes illusztrációkkal és autentikus hanganyaggal, amelyeket a Kárpát-medencében élő, elsősorban nem magyarországi magyarok használnak. A szótár a Magyarországon és a környező hét ország magyarlakta régióiban (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék, Őrvidék) használt sajátos szavakat, közvetlen és hibrid kölcsönszavakat, jelentésbeli és stílusbeli kölcsönszavakat, tükörszavakat és -kifejezéseket, továbbá idegen mintától független saját alkotásait és az egykori közmagyar szókincs megőrzött régiségeit tartalmazza. Időpont: 2024. március 19., 17 óra Helyszín: EME-székház, előadóterem Szervezők: Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

 

Konferenciát tartottak a Magyar Nyelvjárások Napja alkalmából

Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák volt a témája annak a budapesti konferenciának, amelyet a Magyarságkutató Intézet szervezett december 1-je, a Magyar Nyelvjárások Napja alkalmából. Kolozsvárról Péntek János és Benő Attila vett részt a konferencián. Péntek János a konferencia nyitóelőadását tartotta A moldvai magyar tájnyelv szótára - anyaga, szerkesztési elvei, szerkezete címmel, Benő Attila Az erdélyi regionális köznyelv nyelvjárási hátteréről értekezett. Bővebb információ itt.

 

A Szabó T. Attila-díj Kuratóriuma közzétette a 2024. évi Pályázati Felhívását.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS "A magyar nyelv és a tudományok - Szabó T. Attila-ösztöndíj"-ra A SzTA-Díjat 2016-ban alapították olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerésére, akik eddigi pályájukon külön figyeltek a magyar tudományos szaknyelvük igényes használatára, fejlesztésére és ápolására. A díjat a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT) iktatta díjai közé, és a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózatának (TERMINI) elismeréseként ítéli évente oda (oklevél + Laudációk + emléktáblácska (plakett) + egy boríték az ösztöndíj összegével). A SzTAD jelölés, illetőleg pályázás alapján ítélhető oda. Jelölni a sztad.termini@gmail.com címen lehet. Jelölhetnek az alapítók, a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT), a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózata (TERMINI), az MTA Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottsága (MTA MNyT EB), az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága nyelvtudományi szakbizottsága, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Ugyancsak jelölhetnek képviselőik révén mindazok a szakmai intézmények (egyetemi és akadémiai műhelyek, egyesületek, szerkesztőségek, kiadók stb.), amelyeknek tevékenysége és felelőssége kiterjed a magyar szaknyelvek, tudományos nyelvek vizsgálatára, gondozására és fejlesztésére. A díjra személyesen is lehet pályázni. A jelöléshez/pályázathoz csatolni kell a megfelelő indoklást, életkori igazolást, szakmai önéletrajzot, közlemények jegyzékét és az ezekkel kapcsolatos szakmai visszajelzéseket (pl. idézettség, olvasottság, társadalmi hatás stb.). A jelölés/pályázat (választható) tartalmi feltételei: 1. A magyar szaknyelvek fejlesztése és tudatos alkalmazása, a tudományterületek magyar szaknyelvi jellemzőinek feltárása, leírása; szaknyelvi tervezés, "anyanyelvűsítés", egységesítés (terminológia, lexikográfia, nyelvtechnológia, szaknyelvi adattárak /korpuszépítés/, oktatási anyagok, ismeretterjesztő kiadványok készítése stb.). 2. Magyar szaknyelv-történeti munkásság, különös tekintettel a latin-magyar, német-magyar és az angol-magyar szaknyelvi kapcsolatokra. 3. A magyar szaknyelvi hagyomány és általában a történetiség érvényesítése, különös tekintettel az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyomtatott és digitális anyagainak használatára a magyar szaknyelvi hagyományok kutatásában és ápolásában. 4. A Kárpát-medencei szaknyelvi kétnyelvűségek következményeinek feltárása, a szétfejlődött szaknyelvek egységesítése, összehangolása a nyelvi tervezésben. 5. A nyilvános színterekre szánt magyar szaknyelv használatának, érvényesítésének és közérthetőségének elősegítése érdekében kifejtett tevékenység (tudományszervezés, oktatás, ismeretterjesztés, magyar szaknyelvi folyóirat szerkesztése stb.). A következő díjra 2024. február végéig lehet jelölni /pályázni a sztad.termini@gmail.com E-címen. Az ösztöndíj odaítéléséről a SzTAD Kuratóriuma március 15-ig dönt. A Kuratórium az értékelés során elsődlegesen azt veszi figyelembe, hogy jelölt/pályázó milyen mértékben teljesíti a fenti feltételek valamelyikét. Jó jelölést! Jó pályázást! Budapest/Kolozsvár 2023. november 1. A SzTAD Kuratóriuma nevében Szoták Szilvia & Péntek János

 

Megjelent: Beno Attila - Péntek János (szerk.): Erdélyi magyar kulturális szótár A szerkeszto munkatársai: Czégényi Dóra, Máthé Dénes Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022.

A kulturális szótár valamely nemzeti kultúra (nyelv, irodalom, történelem, tudomány, földrajzi elhelyezkedés és táji tagolódás, mindennapi élet, a kultúra specifikumai stb.) alapveto elemeit mutatja be tömören az illeto kultúrát kevésbé ismero olvasó számára. Az általunk szerkesztett sorozatban eddig megjelent három kulturális szótár közül az egyik a román kultúra legfontosabb elemeit ismerteti magyar nyelven, a másik a magyar kultúra elemeit román nyelven, a harmadik (Balogh András munkájaként) az (erdélyi) német kultúrát magyar nyelven. Ez a bemutatás kiterjedt az elit és a népi, illetve populáris kultúra legfontosabb területeire (tudomány, muvészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi kultúra, népi vallásosság), különös tekintettel a kultúrák kapcsolódó vagy éppen közös elemeire. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a szótárak nem a román, nem a német, ill. magyar kultúra enciklopédiái. A köznapi eligazítást, eligazodást szolgálják. Amikor 2013-ban a Magyar-román kulturális szótár (Dic?ionar cultural maghiar-român) megjelent, többen adtak hangot annak a véleménynek, hogy magyar nyelven is meg kellene szerkeszteni és jelentetni a szótár magyar közönség számára készült, erdélyi súlypontú változatát. Azokról a magyarokról van szó, akik ide látogatva tájékozódni szeretnének Erdély múltbeli és mai világáról, és elsosorban nekik szánjuk ezt a szótárt, ugyanakkor mindazoknak az olvasóknak, akik támpontokat keresnek Erdély sokszínu muvelodéstörténetében és a mai kulturális életét meghatározó intézmények, személyiségek körében. Az ilyen jellegu szótár tartózkodik attól, hogy önálló szócikket szenteljen élo, kortárs személyiségeknek. Ez a szótár is csak azokkal az emblematikus személyiségekkel tesz kivételt, akik muvészi vagy tudományos teljesítményükért a legmagasabb elismerésben (Kossuth- vagy Széchenyi-díjban) részesültek, vagy pedig akiknek a kulturális-közéleti, intézményalapítói tevékenysége összerdélyi tekintetben is számottevo. A jelentos kortás alkotók és kultúraszervezok viszont nagy számban kerülnek szóba azokban a szócikkekben, amelyekben a személyiségükhöz kapcsolódó intézményeket, jelenségeket mutatjuk be. Az ezekben való tájékozódást a szótár névmutatója könnyíti meg. A könyv kiadását az MTA Domus Hungarica Alapítványa, a Bethlen Gábor Alap és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.

 

Megjelent: Román Ilona: A kétnyelvuség és a kognitív képességek fejlodésének összefüggése romániai magyar tanulóknál A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 12. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022. A kötetet lektorálta: Szilágyi N. Sándor és Beno Attila.

A kötet alapjául szolgáló empirikus kutatás a gyermekkori kétnyelvuség és a kognitív képességek fejlodésével kapcsolatos kérdések feltárására irányult. A vizsgálat konkrét célkituzése volt annak tisztázása, hogyan teljesítenek egymáshoz képest a különbözo kétnyelvu jártassággal és kompetenciával rendelkezo gyermekek egy sor nyelvi, illetve nem kimondottan nyelvi jellegu kognitív feladatban. A kérdést a szerzo három szocioökonómiai szempontból kiegyenlített csoport teljesítményén keresztül vizsgálta. A csoportokat alkotó vizsgálati személyek mindannyian 10 év körüli iskolás gyermekek, akik egy-egy régió valamely külvárosi iskolájában tanulnak. A bemutatott eredmények és felismerések mind elméleti, mind gyakorlati megfontolásból fontosak. Egyrészt nyilvánvalóvá teszik azt, hogy egy lehetséges kétnyelvu elonynek feltétele egy bizonyos magasabb második nyelvi kompetencia egy nagyon jól megalapozott anyanyelvismeret mellett. Másrészt pedig arra figyelmeztetnek, hogy észrevegyük, mennyire fontos egy olyan környezetet teremteni, amelyben a nyelvek egyformán magas presztízsnek örvendenek. A nyelvek és a kultúrák integrációja ugyanis kognitív elonyökkel járhat. A könyv kiadását az MTA Domus Hungarica Alapítványa, a Bethlen Gábor Alap és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta

 

Széchenyi-díjban részesült Péntek János, a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék professor emeritusa

A kincses városi nyelvész Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, illetve a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként kapta a kitüntetést. A díjátadón elhangzott, a kincses városi professzor később veszi át az elismerést. Péntek János nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja 1941. július 7-én született Körösfőn, Kolozs megyében. 1964-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1976-ban lett a filológiai tudományok doktora, 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tanulmányai befejeztével a BBTE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1990 és 2007 között tanszékvezető egyetemi tanár volt, 2007-től professor emeritus. 1997-től az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke, 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2001-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai vezetője, 2007 és 2014 között az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága elnöke, majd alelnöke,1997-től az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnöke. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika. Harminchat könyvet írt és szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője. Kitüntetései, tudományos elismerései: Csűry Bálint-emlékérem (1985), Lőrincze Lajos-díj (1995), Bárczi Géza-emlékérem (1996), Lotz János-emlékérem (2001), Kriterion-koszorú (2002), Kemény Zsigmond-díj (2005), Arany János-életműdíj (2007), Akadémiai Díj (2019). 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat). Szívből gratulálunk a Tanár Úrnak!

 

Megjelent Péntek János Kalotaszegi tájszótár című könyve

Megjelent Péntek János Kalotaszegi tájszótár című könyve az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában. Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi táj Erdélyben, de mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak szótári feldolgozása. A korábbi gyűjtések alapján a szerzőnek mintegy százötven évre volt lehetősége a visszatekintésre és  anyanyelvjárásáról lévén szó  közvetlen nyelvi élményként is több mint hetven évre. Az előző század második felében legalább három alkalommal fordult meg minden kalotaszegi településen valamilyen speciális nyelvészeti, néprajzi téma kutatójaként. A források alapján másfél száz év viszonylatában a szótár nem csupán tájinak, hanem történetinek is tekinthető: a nyelvileg is követhető változás a zárt jobbágyvilágtól a globálissá váló modern világig terjed. A két nagy változás közül az első a jobbágyi létből a hagyományos paraszti létbe való átlépés volt, a másik a 20. század közepétől állami kényszerrel a hagyományos paraszti élet és hagyomány fokozatos feladása. A képekkel és rajzokkal is illusztrált szótár nyelvi és néprajzi anyaga elsősorban a hagyományos kalotaszegi világhoz kapcsolódik, amely korántsem volt annyira színes, mint ahogyan a nagyvilág számára ünnepi viselete és a varrottasok révén ismertté vált. Azonban a nyelvet és benne a szókincset történeti változásában nem lehet korok, nemzedékek szerint fölszeletelni. Folyamatosság van az időbeli változásban, és folytonosság van a térbeli tagolódásban is. A nagy változások ellenére sem tűntek el a nyelvjárás jellemző vonásai, és a régión belüli kistájak különbségei is érzékelhetők a nyelvben és a kultúrában egyaránt. Ezt a feltűnő változatosságot, belső tagoltságot a szókincs is tükrözi: a kalotaszegiek szóhasználata, bizonyos fogalmak megnevezése különbözik a Felszegen, az Alszegen, a Kapusmentén, a Nádasmentén és a régió délkeleti szögletében, Tordaszentlászló környékén. Az 500 oldalas szótár a szerző által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótárához hasonlóan ez a szótár is két részből áll: az első, Szavak és dolgok címmel, nyelvészeti szempontú, a közismert tájszótárakhoz hasonlóan a címszók maguk a tájszók, a második részben, amely a Dolgok és szavak címet viseli, néprajzi megközelítésként az egyes szócikkekben a tájszavak a helyi kultúra sajátos fogalmainak megnevezéseiként szerveződnek.

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

"A magyar nyelv és a tudományok  Szabó T. Attila-ösztöndíj"-ra A SzTA-Díjat 2016-ban alapították olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerésére, akik eddigi pályájukon külön figyeltek a magyar tudományos szaknyelvük igényes használatára, fejlesztésére és ápolására. A díjat a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT) iktatta díjai közé, és a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózatának (TERMINI) elismeréseként ítéli évente oda (oklevél + Laudációk + emléktáblácska (plakett) + egy boríték az ösztöndíj összegével). A SzTAD jelölés, illetőleg pályázás alapján ítélhető oda. Jelölni a sztad.termini@gmail.com E-velezési címen lehet. Jelölhetnek az alapítók, a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT), a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózata (TERMINI), az MTA Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottsága (MTA-MNyTEB), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Ugyancsak jelölhetnek képviselőik révén mindazok a szakmai intézmények (egyetemi és akadémiai műhelyek, egyesületek, szerkesztőségek, kiadók stb.), amelyeknek tevékenysége és felelőssége kiterjed a magyar szaknyelvek, tudományos nyelvek vizsgálatára, gondozására és fejlesztésére. A díjra személyesen is lehet pályázni. A jelöléshez/pályázathoz csatolni kell a megfelelő indoklást, életkori igazolást, szakmai önéletrajzot, közlemények jegyzékét és az ezekkel kapcsolatos szakmai visszajelzéseket (pl. idézettség, olvasottság, társadalmi hatás stb.). A jelölés/pályázat (választható) tartalmi feltételei: 1. A magyar szaknyelvek fejlesztése és tudatos alkalmazása, a tudományterületek magyar szaknyelvi jellemzőinek feltárása, leírása; szaknyelvi tervezés, anyanyelvűsítés, egységesítés (terminológia, lexikográfia, nyelvtechnológia, szaknyelvi adattárak /korpuszépítés/, oktatási anyagok, ismeretterjesztő kiadványok készítése stb.). 2. Magyar szaknyelv-történeti munkásság, különös tekintettel a latin-magyar, német-magyar és az angol-magyar szaknyelvi kapcsolatokra. 3. A magyar szaknyelvi hagyomány és általában a történetiség érvényesítése, különös tekintettel az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyomtatott és digitális anyagainak használatára a magyar szaknyelvi hagyományok kutatásában és ápolásában. 4. A Kárpát-medencei szaknyelvi kétnyelvűségek következményeinek feltárása, a szétfejlődött szaknyelvek egységesítése, összehangolása a nyelvi tervezésben. 5. A nyilvános színterekre szánt magyar szaknyelv használatának, érvényesítésének és közérthetőségének elősegítése érdekében kifejtett tevékenység (tudományszervezés, oktatás, ismeretterjesztés, magyar szaknyelvi folyóirat szerkesztése stb.). A következő díjra 2022. február végéig lehet jelölni /pályázni a sztad.termini@gmail.com E-címen. Az ösztöndíj odaítéléséről a SzTAD Kuratóriuma március 15-ig dönt. A Kuratórium az értékelés során elsődlegesen azt veszi figyelembe, hogy jelölt/pályázó milyen mértékben teljesíti a fenti feltételek valamelyikét. Jó jelölést! Jó pályázást! Budapest/Kolozsvár 2021. dec. 30. A SzTAD Kuratóriuma nevében Szoták Szilvia & Péntek János

 

SZABÓ T. ATTILA NYELVI INTÉZET

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (SZTANYI) romániai szakmai intézményként egyike azoknak a magyar nyelvi kutatóállomásoknak, amelyek 2001-től kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia indítványára és támogatásával jöttek létre a külső magyar régiókban. Ezek a kutatóállomások, az MTA eszmeiségével, célkitzéseivel és határon túli kapcsolatrendszerével összhangban, fokozatosan hálózattá szerveződtek (Termini Kutatóhálózat, http://termini.nytud.hu/index.php/kutatohalozat), budapesti székhellyel egyesületként is intézményesültek (Termini Egyesület, http://termini.nytud.hu/index.php/termini-egyesulet). A SZTANYI a Sepsiszentgyörgy székhely Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ, www.aesz.ro) belső szervezeti egysége, ebben a viszonyában a Szövetség tevékenységének szakmai megalapozásában is folyamatosan részt vállal. A SZTANYI kolozsvári irodája az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) épületében mködik. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szervezeti felépítése: Szakmai igazgató: dr. Péntek János ny. egyetemi tanár, akadémikus Ügyvezető igazgató: dr. Benő Attila tszv. egyetemi tanár Munkatársak: Bíró Enikő, Csomortáni Magdolna, Fazakas Emese, Juhász Tihamér, Kádár Edit, Máthé Dénes, Ördög-Gyárfás Lajos, Ördög-Gyárfás Eszter, Sófalvi Krisztina, Sorbán Angella, Tódor Erika, Zsemlyei Borbála Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége: Székhelye: Sepsiszentgyörgy, Gróf Mikó Imre utca, 4/1/C/10. szám, Kovászna megye Szervezeti felépítése: Elnök: dr. Péntek János ny. egyetemi tanár Alelnök: dr. Erdély Judit egyetemi docens Ügyvezető igazgató: Ördög-Gyárfás Lajos Elnökségi tagok: dr. Kádár Edit egyetemi docens, Turzai Melánia gimnáziumi tanár, dr. Zsemlyei Borbála egyetemi adjunktus, Zsigmond Emese szerkesztő.

 

Erdélyi magyar nyelvészeti könyvek bemutatója a Magyar Tudományos Akadémián

Május 10-én, 14 órától kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya könyvbemutatójára, amelynek során erdélyi magyar nyelvészeti könyvek kerülnek bemutatásra. Tervezett program: Péntek János  Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben). Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület  Budapest: Gondolat Kiadó, 2020. A könyvet bemutatja: Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja Benő Attila Péntek János (szerk.): Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2020. (A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai, 11.) A könyvet bemutatja: Tátrai Szilárd, PhD Péntek János  Visy Zsolt (szerk.): Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban. Énlaka: Pro Énlaka Alapítvány Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet  Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2020. A könyvet bemutatja: Kiss Jenő, az MTA rendes tagja. A könyvbemutató az MTA YouTube-csatornáján követhető.

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A magyar nyelv és a tudományok  Szabó T. Attila-ösztöndíj-ra

A SzTA-Díjat 2016-ban alapították olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerésére, akik eddigi pályájukon külön figyeltek a magyar tudományos szaknyelvük igényes használatára, fejlesztésére és ápolására. A díjat a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT) iktatta díjai közé, és a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózatának (TERMINI) elismeréseként ítéli évente oda (oklevél + Laudációk + emléktáblácska (plakett) + egy boríték az ösztöndíj összegével). További részletekért kattintson ide.

 

Megjelent Ben Attila  Péntek János (szerk.): KOGNITÍV ÉS PSZICHOLINGVISZTIKAI SZEMPONTOK A NYELVI ÉRINTKEZÉSEK VIZSGÁLATÁBAN c. konferenciakötet

A könyv a Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában cím, 2019. október 2123-án Kolozsváron megrendezett konferencia eladásainak írott változatát tartalmazza, és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai sorozat 11. kötetként jelent meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének gondozásában. A kötet tanulmányait lektorálta: Kató Szabolcs, Lengyel Zsolt, Szilágyi N. Sándor, Tódor Erika. A konferencia témáját az indokolta, hogy az utóbbi években a kognitív és pszicholingvisztikai szempontok alkalmazása újabb dimenziókat tárt fel a nyelvi jelenségek vizsgálatában. A szociolingvisztikai, kontaktológiai, pszicholingvisztikai és fordításelméleti kutatásokban a kognitív fordulat termékenyít hatása az eddigiekben több területen megmutatkozott: a kétnyelv beszél nyelvi tudásának, mentális lexikonjának és szóasszociációinak értelmezésében, a szókölcsönzés és interferencia szemantikai vonatkozásainak és funkcionalitásának magyarázatában, a terminusok kritikai elemzésében, illetve a fordítási egyenértékség kutatásában. Az elemzésekben megjelen felismerések, következtetések és újabb kutatási szempontok egyértelmen hasznosíthatóak a rokon területek kutatásaiban, az egyetemi képzésben, a nyelvpolitikában és az anyanyelvi oktatás stratégiáinak kidolgozásában.

 

Megjelent Péntek János - Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

A kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó kiadásában megjelent Péntek János - Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című könyv. A kötetet Kontra Miklós szerkesztette. A könyv tárgya - miként az a bevezetőben kijelölésre kerül - "az erdélyi magyar nyelvközösség és nyelv jelenkori helyzetének a leírása", amelyben a szerzők folyamatosan visszautalnak "a 20. század egészének változó, de alapvető irányaikban meglehetősen konstans folyamataira." Figyelembe véve, hogy ezt rendkívül átfogó nyelv-, társadalom-, egyház-, művelődés-, tudomány- és politikatörténeti kitekintéssel teszik, a kötet jóval több annál, amit a címe ígér, hiszen számba veszi az elmúlt évtizedeknek a tárgykörben született/a tárgykört érintő fontosabb kutatásait és elemzéseit, társadalom- és humántudományi diszciplínák sorát kapcsolva így össze, megállapításait beágyazva nemcsak a magyarság, hanem az erdélyi románok, szászok és más nemzeti közösségek társadalom- és művelődéstörténetébe. Multidiszciplináris elemzési perspektívája révén igen gazdag szempontrendszert vonultat fel a magyar nyelv és beszélőközösség történetével, jelenlegi körülményeivel, jövőjével összefüggésben, olyannyira, hogy ez a spektrum a gazdasági és társadalomszerkezeti adatelemzésektől egészen a problémák irodalmi megfogalmazásáig, az első erdélyi magyar nyelvemléktől a kibertér kínálta nyelvhasználati lehetőségekig terjed. Helyzetképet kínál az erdélyi magyarság és nyelv állapotáról, kijelöli egyúttal azokat a cselekvési lehetőségeket, esetenként stratégiai útvonalakat is, amelyek révén a helyzet javítható, a hátrányok csökkenthetőek, a magyar nyelv megtartható, számolva a hatalom struktúráival és a kisebbség mozgásterével egyaránt.

 

Angol nyelvű kötet a magyar nyelv többközpontúságáról

Megjelent Muhr, Rudolf, Vančo Ildikó, Kozmács István és Máté Huber által szerkesztett angol nyelvű kötet a magyar nyelv többközpontúságáról: Hungarian as a Pluricentric Language in Language and Literature, Peter Lang, 2020 (https://www.peterlang.com/view/title/70166). A kötet két, erdélyi vonatkozású tanulmánya: Benő Attila: Terminology and language planning for Hungarian spoken in Romania Kádár Edith: Standard language and non-dominant varieties in education. Curricular reform and teaching Hungarian as L1 in Romania

 

Tematikus összeállítás a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatról a Magyar Tudományban

A Magyar Tudomány című folyóirat 2020. évi 2. (februári) számában Nyelv és tudomány - határokon innen és túl címmel olvasható tematikus összeállítás, melyet a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársainak tanulmányai alkotnak. A szám kiemelt témakörének vendégszerkesztője Péntek János és Csernicskó István. Péntek János bevezetője a külső régiók magyar nyelvészei között kialakult szoros szakmai együttműködés előzményeit ismerteti, és bemutatja a nyelvészeti hálózat főbb kutatási programjait, a hálózat keretében tevékenykedő nyelvészek "kettős elkötelezettségét". Benő Attila, Juhász Tihamér és Lanstyák István közös írása a Termini Kutatóhálózat egyik kiemelt szakmai programját, a Termini magyar-magyar szótár és adatbázis-t mutatja be, különös tekintettel a szótár hasznosíthatóságára. Csernicskó István tanulmányában, a mai magyar vonatkozású a nyelvpolitikai, nyelvi jogi problémákat ismerteti. Kolláth Anna tanulmánya a muravidéki magyar nyelvi helyzetet a közoktatás szempontjából mutatja be. Sorbán Angella munkája a munkaerő-piaci stratégiák nyelvhasználattal összefüggő aspektusait elemzi.

 

Tematikus összeállítás a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatról a Magyar Tudományban

A Magyar Tudomány című folyóirat 2020. évi 2. (februári) számában Nyelv és tudomány - határokon innen és túl címmel olvasható tematikus összeállítás, melyet a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársainak tanulmányai alkotnak. A szám kiemelt témakörének vendégszerkesztője Péntek János és Csernicskó István. Péntek János bevezetője a külső régiók magyar nyelvészei között kialakult szoros szakmai együttműködés előzményeit ismerteti, és bemutatja a nyelvészeti hálózat főbb kutatási programjait, a hálózat keretében tevékenykedő nyelvészek "kettős elkötelezettségét". Benő Attila, Juhász Tihamér és Lanstyák István közös írása a Termini Kutatóhálózat egyik kiemelt szakmai programját, a Termini magyar-magyar szótár és adatbázis-t mutatja be, különös tekintettel a szótár hasznosíthatóságára. Csernicskó István tanulmányában, a mai magyar vonatkozású a nyelvpolitikai, nyelvi jogi problémákat ismerteti. Kolláth Anna tanulmánya a muravidéki magyar nyelvi helyzetet a közoktatás szempontjából mutatja be. Sorbán Angella munkája a munkaerő-piaci stratégiák nyelvhasználattal összefüggő aspektusait elemzi.

 

Pályázati felhívás

"A magyar nyelv és a tudományok - Szabó T. Attila-díj" (SzTAD) A SzTA-Díjat 2016-ban alapították olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerése, akik munkásságuk során kiemelten figyeltek a magyar tudományos szaknyelv igényes használatára, fejlesztésére és ápolására. A díjat a Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNyT) iktatta díjai közé, és a Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózatának (TERMINI) elismeréseként ítéli évente oda (oklevél + laudációk + emlékplakett + a díj összege). A 2020. évi díj odaítélésében a kuratórium kiemelten fogja értékelni a romániai (erdélyi) magyar szaknyelvek, terminológiák fejlesztésére irányuló törekvéseket. További részletekért kattintson ide.

 

Keresztnévszótár

Megjelent az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének gondozásában J. Kovács Magda: Magyar - román, román - magyar összehasonlító keresztnévszótár. A szótár anyagát Benő Attila és Péntek János lektorálta.

 

Szabó T. Attila-ösztöndíj

Pályázati felhívás Jelöléseket lehet tenni, illetve pályázni lehet a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Szabó T. Attila-ösztöndíjára. A díj célja olyan, 45 év alatti szakemberek munkájának az elismerése, akik jelentős eredményeket értek el a magyar szaknyelvek kutatásában, szaknyelvük használatában, fejlesztésében. A pályázati felhívás részletei itt olvashatók.

 

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Határtalan Tudomány - Határtalan Hálózat konferenciája

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervez szakmai tanácskozást szervez a KAB Nyelvtudományi szakbizottsága és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Az esemény időpontja: 2018. november 8., csütörtök, 14.00-18.00 óra. Helye: MTA Domus Székház, Budapest 1146, Abonyi utca 10. Program 14.00: köszöntés 14:05-15:15: Az intézetek beszámolói (eredmények, tervek, kiadványok, új kollégák) 15:15- 15:45: Sebők Szilárd: Nyelvi problémák projekt 15:45- 16:00: Szünet 16:00-16:30 Jank István: Lingvicizmus a Kárpát-medence négy országának gyakorló és leendő magyartanárainál 16:30-17:00 (régiónként 5): NSKI projekt: EFOP-3.10.1-17-2017-00002 "Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások" - beszámolók régiónként 17:00-18:00: Közös dolgaink: problémák, kutatási tervek. 19:00: Közös vacsora A konferencia anyaga itt tekinthető meg.

 

Vörös Ferenc (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VIII. A nyelvterület keleti peremén.

Megjelent a 2017. május 30-31-i kolozsvári névföldrajzi műhelykonferencia előadásainak kötete: Vörös Ferenc (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VIII. A nyelvterület keleti peremén. Erdélyi Múzeum-Egyesület - Savaria University Press, Kolozsvár - Szombathely. A kötet romániai vonatkozású nyelvészeti tanulmánya: Benő Attila - Lanstyák István: Névideológiák Erdélyben (13-32).

 

A moldvai magyar tájnyelv szótára I. kötetének második része és II. kötete

Megjelent A moldvai magyar tájnyelv szótára I. kötetének második része és II. kötete, és ezzel befejeződött a másfél évtizede készülő szótár kiadása. A szótárat Péntek János szerkesztette, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója adta ki a magyar kormány támogatásával. Ezzel teljesült a nagy elődök: Csűry Bálint, Szabó T. Attila és Márton Gyula szándéka, akiknek életidejéből nem futotta ennek a munkának a megvalósítására. A szótár jórészt azt a kolozsvári nyelvészeti tanszék archívumában őrzött nyelvi anyagot dolgozta föl, amelyet nyelvföldrajzi kutatásaik során az előző század közepén jegyeztek le a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók. Ezt egészítették ki a következő nemzedék (Tánczos Vilmos, Pozsony Ferenc és mások) századvégi gyűjtései. A moldvai tájnyelv beszélői, akikre az elmúlt kétszázötven évben a "csángó" név ragadt, közel nyolcszáz éve élnek Moldvában, a magyar nyelvterületen kívül. Nyelvi szigethelyzetükben zárványként őrizték a múlt nyelvi kincseit, reliktumait, mezőségi és székely örökségét, és közben az ott beszélt román nyelv egyre erőteljesebb hatása alá kerültek. A felgyorsult nyelvi folyamatokban a régió nagymértékben szórványosodott, keveredett, a nyelvcsere következtében a magyarul beszélők száma rohamosan fogyatkozott. Attól lehet tartani, hogy ez a szótár egy eltűnő magyar nyelvváltozat szókincsét örökíti meg. A nyelvváltozat nagyfokú rétegzettsége és kevertsége tette szükségessé, hogy a szótár két részből álló első kötete mellett, amelyben a moldvai tájszavak értelmezését magyar, román és angol nyelven adja meg, legyen egy "fordított" második kötete, "közmagyar-moldvai magyar" része, amely az elsőre visszautalva azt tartalmazza, hogy általánosan ismert fogalmainknak milyen nyelvi jelölői, szavai, kifejezései vannak a moldvaiban. Ezt a második kötetet rajzok, fényképek illusztrálják.

 

Új publikáció

Megjelent a Szélrózsa. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat 2014. évi lendvai konferenciájának anyaga című kötet. Szerkesztette: GRÓF ANNAMÁRIA - KOLLÁTH ANNA - SZOTÁK SZILVIA. 2017. Budapest. Termini Egyesület. A kötetben szerepel Benő Attila és Péntek János A Magyar?román kulturális szótár. Szerkesztési elvek című tanulmánya.

 

Megjelent a Német-magyar kulturális szótár

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kulturális Szótáraksorozatában megjelent a Német-magyar kulturális szótár. Szász, sváb, landler, cipszer és bukovinai német nyelvű kultúra a történelemben és mindennapokban, Balogh F. András szerkesztésében. A sorozat szerkesztői: Benő Attila és Péntek János. A szótárt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadója jelentette meg az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és a Magyar Tudományos AKadémia támogatásával.

 

Megjelent a 19. Élőnyelvi Konferencia kötete

Benő Attila - Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. - előadásaiból. 2017. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 296 l. A kötet 2016. szeptember 7-9. között Marosvásárhelyen megrendezett 19. Élőnyelvi Konferencia plenáris, szekció- és műhelyelőadásait tartalmazza. Az Élőnyelvi kutatások és a dialektológia címmel megrendezett konferencia előadásai a területi és társadalmi nyelvváltozatok szociolingvisztikai és dialektológiai módszerekkel folytatott kutatásainak újabb eredményeit ismertették, különös tekintettel a nyelvi variabilitás és a nyelvi változás összetett kérdéseire. A kötet megtekinthető itt: http://eme.ro/servlet/eme/template/publisher%2CPPaper.vm/paperid/799/layout/PKia doIndexLayout.vm

 

Könyvbemutatókkal egybekötött megemlékezés

2017-ben megjelent kötetei bemutatásával egybekötött megemlékezést szervez a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a KAB Nyelvtudományi Szakbizottsága Szabó Zoltán, a kolozsvári nyelvészeti tanszék egykori emeritus professzora születésének 90. és halálának 10. évfordulója alkalmából december 20-án, szerdán délután 18 órától a Bölcsészettudományi Kar (Marianum) Popovici termében (Horea u. 31. sz.). Bemutatásara kerülő kötetek: 1. Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szótárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek kétnyelvű szótárai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2017. (Bemutatja: Benő Attila) 2. Kádár Edit (szerk.): Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez az V-VIII. osztályban. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2017. (Bemutatja: Kádár Edit) 3. Bartalis Boróka-Köllő Zsófia-Orbán Zsuzsa-Lilla-Szőcs Hedviga-Tamás Adél: Magyar nyelv és irodalom. V.osztály. Kreatív/Norand, 2017. (Szakmai irányítók: Fóris-Ferenczi Rita, Kádár Edit). (Bemutatja: Kádár Edit) 4. Kádár Edit - Szilágyi N. Sándor (szerk.): Összetételek és nyelvleírási modellek. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2017. (Bemutatja: Szilágyi N. Sándor) 5. Katona Hajnal Tünde: Nyelvi attitűd és jogismeret erdélyi magyar közösségekben. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2016. (Bemutatja: Szilágyi N. Sándor) 6. Erdélyi magyar nyelvészek 3. Szabó Zoltán. KAB Nyelvtudományi Szakbizottsága - Europrint, 2017. (Bemutatja: Péntek János) (A kiadvány elektronikus formában rövidesen fölkerül a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet honlapjára).

 

"A reformáció nyelvpolitikája" - A Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat konferenciája és a nyelvi kutatóhálózat tanácskozása

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat konferenciát szervezett "A reformáció nyelvpolitikája" címmel 2017. október 13-án a Sárospataki Református Teológiai Akadémia épületében. A konferencia többek között a reformáció, a nyelvújítás és tudományos élet kölcsönhatását, valamint a reformáció tágabb közéleti hatását vizsgálja. A konferencia programja megtekinthető itt. A konferenciát követően, október 14-én a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tanácskozást szervezett Sárospatakon a közös kutatási programokról, a külső régiók nyelvi helyzetéről. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézetet Péntek János, szakmai igazgató és Benő Attila, ügyvezető képviselet. A Termini Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat erdélyi résztvevőjeként Sorbán Angella is jelen volt.

 

Könyvbemutató 2017. április 11-én, kedden, 17 órától az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében (Budapest V. ker., Arany János u. 1.) Péntek János akadémikus és Benő Attila egyetemi tanár bemutatja Vörös Ferenc: A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz című monográfiát. A kötet a helyszínen megvásárolható.

 

Könyvbemutató Péntek János (szerk.): A moldvai magyar tájnyelv szótára Örömmel hirdetjük, hogy megjelent A moldvai magyar tájnyelv szótárának első kötete. A kiadvány bemutatójára pénteken 18 órától kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság előadótermében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A kötetről bővebben a kiadó honlapján olvashatnak.

 

Könyvbemutató Péntek János: Történések a nyelvben a keleti végeken A kötetet bemutatja Dr. Benő Attila docens, tanszékvezető BBTE, Bölcsésztudományi Kar. A kiadó részéről Dr. Bíró Annamária méltatja a művet. Az est házigazdája Mile Lajos főkonzul. 2016. november 29., kedd, 18:00 óra. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvényterme (Főtér 23. szám, belső udvar)

 

Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága Nyelvtudományi Szakbizottságának megbízásából a nagyváradi Europrint jelentette meg az Erdélyi Magyar Nyelvészek sorozat Márton Gyulának szentelt 2. számát (ebben az évben van Márton Gyula születésének 100., halálának 40. évfordulója). A kiadványt Kádár Edit, a KAB Nyelvtudományi Szakbizottságának elnöke szerkesztette. A Márton Gyulára emlékező tanulmányt Péntek János írta, az életmű-bibliográfiát Czégényi Dóra és Kádár Edit állította össze. Halála évfordulóján, április 4-én, volt tanítványai, valamint a kolozsvári tanszék mostani munkatársai sírjánál emlékeztek rá, a Házsongárdi temetőben, május 6-án pedig Zilahon volt emlékkonferencia, a most megjelent füzetet is ott mutatták be, május 7-én szülőfalujában, a szilágysági Nagymonban emléktáblát avattak tiszteletére.

 

A Romániai Írószövetség Kolozsvári Társasága szervezésében március 26-án, csütörtökön 12 órakor, a Társaság székhelyén bemutatták a Magyar-román kulturális szótárat (Dicţionarul cultural maghiar-român). (Szerkesztők: Benő Attila és Péntek János, munkatársak: Bartha Katalin Ágnes, Karácsonyi Zsolt, Kötő József, Máthé Dénes, Németh Boglárka, Sárosi-Márdírosz Krisztina, Weisz Attila). Ugyanakkor a mű mintegy folytatása a 2009-ben megjelent, Román-magyar kulturális szótár című munkának.

 

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán 2015. március 18-án, szerdán, 17.00 órától bemutatásra kerülnek a következő kötetek: Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség. A kétnyelvűség szociológiai aspektusai az oktatásban és a munkaerőpiacon (bemutatja Péntek János professzor, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója); Gróf Annamária, N. Császi Ildikó, Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet - nyelvi sokszínűség a 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére (bemutatja Szoták Szilvia, a Termini Egyesület elnöke), Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban (bemutatja Máthé Dénes egyetemi docens). A rendezvény keretében Bencze Lóránt professzor, igazgató bemutatja a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, és sor kerül a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Egyesület együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására.

 

A Magyar-román kulturális szótár (Dicţionar cultural maghiar-român) bemutatásra került Bukarestben a Balassi Intézetben 2014. május 8-án, csütörtökön 19.00-tól a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézetben (Gina Patrichi utca 8.) bemutatatták a 2013-ban megjelent Magyar-román kulturális szótárat (Dicţionar cultural maghiar-român). A könyvbemutatón jelen volt Péntek János és Benő Attila, nyelvészek, a szótár szerkesztői. Beszélgetőtársuk volt George Volceanov, műfordító, szerkesztő.

 

A DICȚIONAR CULTURAL MAGHIAR-ROMÂN (MAGYAR-ROMÁN KULTURÁLIS SZÓTÁR) című kiadványunkat mutatták be november 27-én, szerdán délután 6 órától a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében (Főtér 23. szám, belső udvar). Köszöntőt mondott Magdó János főkonzul. A kötetet bemutatta Kötő József és Lucian Nastasă, valamint a szerkesztők, Benő Attila és Péntek János.

 

Párizsban tanácskozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat

November 23-án Párizsban tartották az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network - a továbbiakban ELEN) éves közgyűlését. Az Európai Parlament és az ENSZ bizottságaival kapcsolatban álló európai szintű nemzetközi civil szervezet ülésén jelen volt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, valamint Benő Attila, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) képviselője, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezetője.Az ELEN éves közgyűlésén Európa különböző országaiban élő nemzeti közösségek képviselői voltak jelen. A szervezet jelenleg 42 nyelvi közösséget képvisel 21 európai országból. A mintegy 40 fős közgyűlésen az ELEN elnöke, Jean-Marie Woehrling, Davyth Hicks és Paul Bilbao alelnökök beszámoltak a szervezet éves munkájáról, kiemelve az Európai Parlament által nagy többséggel elfogadott, a veszélyeztetett európai nyelvekre vonatkozó jelentés sikerét. Az ELEN cselekvően részt vett az Európai Parlament őshonos nemzeti kisebbségekkel, valamint a regionális nyelvekkel foglalkozó parlamenti csoport tevékenységében is. A következő év tervei közt szerepel a hálózat további szélesítése, a szervezet további erősítése, valamint az ENSZ és az UNESCO bizottságaival való kapcsolat rendszeresítése. Az ELEN célja továbbra is az, hogy védje az egyes államhatárokon belül létező kisebbségi nyelveket, és a döntéshozó szervek figyelmét felhívja arra, hogy az alapvető emberi jogok és az Európai Unió alapelvei közé tartozik ezek megőrzése.A közgyűlés keretében három műhelymunka keretében fogalmazták meg a résztvevők az ELEN további munkájára vonatkozó javaslatokat a katalán, baszk és más, az Ibériai-félszigeten létező nyelvekre, a magyar nyelvre, valamint a Franciaországban létező kisebbségi nyelvekre vonatkozóan. A magyar nyelv védelme kapcsán Sándor Krisztina, Benő Attila, valamint a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom képviselői javaslataikban a következőket fogalmazták meg: a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése ott, ahol a magyar közösség jelen van; a tagállamokban létező érvényes nyelvi törvények tiszteletben tartása és alkalmazásának felügyelete; az államnyelv második nyelvként való tanítása a többségtől eltérő nemzeti közösségek tagjai számára; annak hangsúlyozása, hogy bár a nemzetközi egyezményeket és ajánlásokat minden tagállam aláírta, azok nem mindig kötelező jellegűek, és így betartásuk az egyes kormányok jóindulatától függ; a kétnyelvű közigazgatás népszerűsítése helyi és regionális szinten, a teljes lakosság számára.A műhelymunkák összegzése után a közgyűlés a jövő évi kisebbségvédelmi munkaterv és közgyűlés időpontjának elfogadásával ért véget.

 

Az Akadémián október 18-án megrendezett A félezer éves magyar orvosi nyelv című konferencián az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat képviseletében részt vett, és felszólalt Péntek János. Köszöntésének szövegét csatoljuk.

 

Az Akadémián október 18-án megrendezett A félezer éves magyar orvosi nyelv című konferencián az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat képviseletében részt vett, és felszólalt Péntek János. Köszöntésének szövegét csatoljuk.

 

A magyar kultúra iránt érdeklődő román nagyközönség tájékozódását szolgálja az a magyar-román kulturális szótár, amelyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adott ki Dic?ionar cultural maghiar-român. Ghid de orientare în cultura maghiară cotidiană címmel. A szótár, amely első ebben a témában, és amely párja a magyaroknak a román kultúrában való tájékozódását segítő, 2009-ben kiadott Román-magyar szótárnak, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetben készült, Benő Attila és Péntek János szerkesztette.

 

Tóth Szergej szerkesztésében megjelent: Társadalmi változások - nyelvi változások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged, 2012. április 12-14. (A MANYE Kongresszusok előadásai 9.) MANYE - Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Budapest-Szeged, 2013. http://mek.oszk.hu/11700/11730/ A kötetben Péntek János plenáris eloadásának szövege: Változások a változatosságban. A nyelvváltozatok és beszélőik az "átmenetek" korában. 25--31.

 

Köszöntő kötet jelent meg Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor tiszteletére "... hogy legyen a víznek lefolyása ..." címmel. A kötet szerkesztői: Benő Attila, Fazakas Emese, Kádár Edit. (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár).

 

Péntek Jánost, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai vezetőjét 2012. november 2-án Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki Budapesten. A díjátadásra ünnepélyes keretek között az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében került sor. Laudációt mondott Kiss Jenő akadémikus. (A laudáció itt olvasható.)

 

Szakmai találkozó

2012. november 5-6-án Budapesten tartották szokásos évi szakmai találkozójukat a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat tagjai. A 2001-ben akadémiai kezdeményezésre létrejött Termini a Magyarországgal szomszédos államokban működő nyelvészeti kutatóműhelyek virtuális ernyőszervezete. A fórumon részt vevő nyelvészek aktuális nemzetpolitikai és nyelvtudományi kérdéseket vitattak meg, továbbá tárgyaltak a következő évi együttműködés lehetőségeiről, szakmai kereteiről. E tekintetben kiemelten foglalkoztak a határon túli magyar nyelvváltozatok sajátos elemeit összegyűjtő internetes szótári adatbázis (http://ht.nytud.hu/htonline/present.php?action=szohatartalanitas) folyamatos fejlesztéséről. A találkozón tájékoztató hangzott el az aktuális romániai és szlovákiai nyelvi jogi helyzetről, valamint az ukrajnai parlamenti választások és az idén elfogadott új ukrán nyelvtörvény nyelvpolitikai vonatkozásairól. Az, hogy változatlan formában marad-e hatályban és alkalmazásra kerül-e az állami nyelvpolitika alapjait rögzítő ukrajnai jogszabály, vagy szűkítik a kisebbségi nyelvhasználat jogi kereteit, jelentős mértékben az október 28-án szervezett választások után felálló új kijevi parlamenttől és kormánytól függ. Szó esett a szlovákiai magyar hivatali terminológia egységesítését célzó munkálatokról, bemutatásra került az idén nyáron elkészült terminológiai szótár. A Termini Kutatóhálózat tagjai konstatálták, hogy bár a Kárpát-medence nyelvészeti kutatóállomásainak hálózatát, a külhoni magyar nyelvészek között kialakult szakmai együttműködést az MTA követendő példaként állítja más tudományterületek képviselői elé, a Termini, illetve az egyes régiókban működő, a hálózatot alkotó műhelyek (a Gramma Nyelvi Iroda kivételével) nem szerepelnek a nemzetpolitika által támogatásra érdemesnek tartott nemzeti jelentőségű intézmények között, a szakpolitika nem tekinti szakmai partnernek a kutatóhálózatot. A kutatóhálózat tagjai egyetértettek abban, hogy a Termini - az évek óta folyó nyelvtudományi kutatásaik során összegyűjtött tudásanyagra és tapasztalatokra alapozva - folyamatosan és rendszeresen reagál az aktuális nyelvpolitikai eseményekre, és kész az együttműködésre a magyarországi nemzetpolitika szereplőivel egy nyelvstratégia szakmai kidolgozása, nyelvpolitikai döntések szakmai megalapozása és előkészítése terén. A rendezvényt a magyarországi Külügyminisztérium támogatta.

 

Tisztelt Nyelvtársaink! Kedves Barátaink! Feltesszük a SZTANYI honlapjára a Magyar Országgyűlés 66/2011-es határozatát. Ez a határozat november 13-át, azt a napot, amelyen 1844-ben hivatalossá nyilváníttatott a magyar nyelv. És ugyancsak ez volt az az év, amikor itt Erdélyben az Unitárius Egyház korondi zsinatán Brassai Sámuel elfogadtatta, hogy magyar legyen az oktatás nyelve. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ennek a határozatnak a 3. pontjával távolról sincs összhangban a Bethlen Gábor Alap listája, amely a támogatáspolitika erdélyi kedvezményezett intézményeit tartalmazza, azon nem szerepel sem az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, sem a vele közös adminisztrációban, azonos célokat felvállaló Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Nem ismerjük azokat a kritériumokat, amelyek alapján mi nem kerülhetünk bele még az 56-os toplistába sem. Közzétesszük ezt a listát is. Lehet, túlértékeljük saját munkánkat: mindenképpen úgy véljük, hogy az, amit végeztünk és végzünk, tartalmában és hatásában olyan, hogy elfogulatlanabb értékelés az első 10-15-be is besorolhatna. Péntek János

 

66/2011. (IX. 29.) OGY határozat a magyar nyelv napjáról

1. Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban - tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja. 2. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzeti kulturális örökségünk talpkövének számító nemzeti nyelvünk megbecsülésének kinyilvánításaként 2011-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és a külhoni magyar tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet nyelvünk értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából, s erről 2012. június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést. 4. Ez az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

 

Erdélyi nemzeti jelentőségű intézmények

Erdély Nemzeti jelentőségű intézmények Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Partiumi Keresztény Egyetem -- működés Protestáns Teológiai Intézet -- működés Mezőségi Szórványkollégium, Válaszút -- szórv. Kollégium Mezőségi Téka Szórványkollégium, Szamosújvár -- szórv. Kollégium Bástya Kollégium, Vice -- szórv. Kollégium Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) -- működés+program Házsongárd Alapítvány -- működés+program Romániai Magyar Pedagógus Szövetség -- működés+program Szent Ferenc Alapítvány -- működés+program Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (+ Fiókok) -- működés+program Kincses Kolozsvár (Kolozsvári Magyar Napok) -- program 11 intézmény Nemzeti jelentőségű programok (meghívásos pályázatként meghirdetve) Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja -- működés+program Szórványkollégiumi programok (kollégium+iskolabusz) -- működés+program Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja (BBTE, MOGYE, MME) -- működés+program Kulturális és tudományos médiatámogatási program -- működés+program Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja -- működés+program Nemzeti jelentőségű intézmény és program: összesen 16 db Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén. A budapesti tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig az elmúlt időszak főbb változásairól számolt be. Kántor Zoltán, a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről számolt be. A résztvevőket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is tájékoztatták. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére - áll a dokumentumban. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszeg), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszeg); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszeg) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszeg) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszeg). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között Meghívásos pályázati kiírás Jelen pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatása jegyében. A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására kíván ösztönözni, e célokat tükröző pályázatok támogatásával. A pályázati felhívás tárgya: Romániai illetőségű, a határon túli magyar közösségfejlesztésben és kulturális tevékenységben meghatározó szerepet vállaló intézmények működésének és/vagy programjainak támogatása. A pályázatra meghívott intézmények: András Alapítvány Barabás Miklós Céh Bernády Alapítvány Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdélyi Kárpát Egyesület Erdélyi Kézmíves Céh Erdélyi Magyar Adatbank Erdélyi Magyar Filmszövetség Erdélyi Magyar Írók Ligája Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdély Mentőcsoport Gondviselés Segélyszervezet Heltai Gáspár Alapítvány Jakabffy Elemér Alapítvány Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kriterion Közművelődési Alapítvány Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvár Társaság Kriza János Néprajzi Társaság Lasarus Alapítvány Magyar Ifjúsági Tanács Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Partiumi Magyar Művelődési Céh Pósta Béla Egyesület Romániai Falugondnokságok Szövetsége Romániai Magyar Dalos Szövetség Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Romániai Magyar Közgazdász Társaság Romániai Magyar Néptánc Egyesület Romániai Magyar Zenetársaság Szeret Klézse Alapítvány Teleki Téka Alapítvány Tranzit Ház 33 intézmény Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot. A pályázati felhívás tárgya: Romániai illetőségű, a magyar nyelvű felsőoktatáshoz kapcsolódó háttérintézmények működésének és/vagy programjainak támogatása A pályázatra meghívott intézmények: Apáthy István Egyesület Bolyai Társaság-Kolozsvár Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság Entz Géza Alapítvány Farkas Gyula Egyesület Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Marosvásárhelyi Tanító- és Kántorképző Medea Egyesület POLITEIA Egyesület Pro Oeconomica Egyesület Pro Philosophia Alapítvány Studium Alapítvány 12 intézmény Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Összesen kiemelt intézmény normative támogatásra és meghívásos támogatásra 56 Regionális meghívásos pályázati kiírás (itt nincs reánk vonatkozó téma!) Meghívásos pályázati felhívás nemzetpolitikai jelentőségű programok támogatására: 1. az erdélyi nemzeti jelentőségű kulturális és médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére 2. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatására 3. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében szórványkollégiumok működtetésének támogatására

 

Konferencia-felhívás

A BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2012. július 5-6. között konferenciát szervez Kolozsváron. Idei konferenciánk témája analógia és modern nyelvleírás. A konferenciára egyoldalas előadásvázlattal és kitöltött jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az előadások hossza 20 perc, amit 10 perc vita követ. Jelentkezési határidő: 2012. május 15. Az előadásvázlatokat az alábbi email-címre várjuk: kolozsvarikonferencia@yahoo.com A teljes konferencia-felhívás itt olvasható.

 

Munkatársaink új könyvei

Bartha Csilla--Nádor Orsolya--Péntek János szerk.: Nyelv és oktatás kisebbségben. Kárpát-medencei körkép. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011. Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni. A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint. A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket. (Részlet a kötet előszavából)

 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége és kutatóintézetének nyelvészeti munkacsoportja emlékkonferenciát szervez, 2012. március 3-án, szombaton, 10 órától az EME Napoca/Jókai utca 2-4. szám alatti székházának előadótermében Szabó T. Attila, az erdélyi névtani iskola megteremtője címmel. Ennek keretében bemutatják a Budapesten megjelent Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozatot. A konferenciát követően koszorúzásra kerül sor Szabó T. Attila sírjánál a Házsongárdi temetőben.

 

Munkatársaink új könyvei

Az Ariadné sorozat és a Termini Kutatóhálózat legújabb köteteit mutatták be 2012. január 26-án, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári magyar főkonzulátus udvari termében. A Termini-hálózatról Péntek János professzor, az MTA külső tagja tartott vetített képes előadást. A kutatóhálózat jubileumi tanulmánykötetét (A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve) Benő Attila egyetemi docens, társszerkesztő ismertette. Ugyanekkor került bemutatásra Benő Attila (A dolgok másik neve) és Péntek János (Változó korunk - változó nyelvünk) újabb kötete. Az Ariadné sorozat két legújabb kötetét Rigán Lóránd és Keszeg Anna ismertte. A rendezvényről beszámoló olvasható a Szabadság (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/69148) és a Krónika (http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=59979) c. napilapokban, valamint a Transindex hírportálon (http://eletmod.transindex.ro/?cikk=16423).

 

Péntek János Doctor Honoris Causa kitüntetésben részesült

2011. június 4-én a Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepi tanácsülés keretében Péntek Jánosnak a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozta, az indoklás szerint "a nyelvtudomány területén elért kimagasló eredményeiért, a határainkon túli magyar tudományos élet szervezésében mutatott teljesítményéért, intézményeink együttműködésének fejlesztéséért." Kolozsvár, 2011. június 7.

 

Magyarul vagy románul? - Milyen nyelven tanuljon a gyermek?

Kedves Szülő! Mielőtt döntene ebben a kérdésben, amely egy életre meghatározó lehet gyermeke számára, kérem, olvassa el, és gondolja végig alaposan, mi nekem erről a véleményem szülőként, tanárként, a hazai nyelvi helyzettel foglalkozó kutatóként. A magyar nyelv még Romániában sem értéktelenebb a románnál: a román a románok anyanyelve, a magyar a magyaroké. Akinek magyar az anyanyelve, annak az még értékesebb, fontosabb is minden más nyelvnél. Fontos és értékes, mert elődeink évszázadok alatt kiművelték, mindenre alkalmassá tették, amire az embernek szüksége lehet, amikor beszél, olvas vagy ír. A román hivatalos nyelve az országnak, a magyar az ország legnagyobb kisebbségének nyelve, a mi nyelvünk. A Székelyföldön a legtöbben ezt a nyelvet beszélik, Erdélyben a lakosság 20%-a, azaz minden 5. ember. Mellettünk itt van Magyarország és itt vannak a többi Kárpát-medencei magyarok. A Kárpát-medencében éppen mi, a magyar anyanyelvűek vagyunk a legtöbben. Az pedig, hogy többen leszünk-e a jövőben vagy kevesebben, az is éppen szülői döntéseken múlik. Országunkban a magyar nyelv használatának széleskörű, törvények által biztosított lehetőségei vannak éppen az oktatásban, az egyházak életében, a tudományos életben, a közigazgatásban, a közéletben. Fontos tudnia, hogy a magyar nyelvű oktatást, a magyar iskolákat a magyar állam és az erdélyi civil szervezetek is jelentősen támogatják ösztöndíjakkal, tanulmányi kirándulásokkal, anyanyelvi versenyekkel és táborokkal. A szorgalmas, tehetséges gyermekeket különösen. Ha gyermeke a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor írni-olvasni is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az olvasással pedig megismeri ősei történelmét, a magyar irodalmat, mindannyiunk közös kincsét: a magyar kultúrát, szülei vallását. Az anyanyelv tanulása nem ér véget az elemi vagy általános iskolában, a középiskolai és egyetemi tanulmányok során válik magabiztossá, kellően gazdaggá. Ha gyermeke ezen a nyelven tanul, gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit, és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad. Igaz: itt a mi szülőföldünkön fontos a román nyelv megtanulása és ismerete is. Két nyelv még több lehetőséget biztosít újabb ismeretek megszerzésére, szakmák megtanulására. Arra is, hogy eligazodhassunk a mindennapi életben: a hivatalokban, az üzletekben, utazás közben. Hogy beszélni tudjunk szomszédainkkal vagy azokkal, akikkel találkozunk, megismerkedünk. De ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon románul, nem szükséges román tagozatra, román iskolába járnia. Azt saját szorgalmából és a magyar iskolában is megtanulhatja, és mindenütt gyakorolhatja. És a román nyelvet is nagyon jól meg kell tanulni: sokféle változatában: ahogy az utcán beszélik, ahogy a könyvekben írják, ahogy a televízió közvetíti műsorait. Csak ez a mélyebb és változataiban kiterjedtebb nyelvismeret válik igazán hasznossá, értékessé az életben. A két nyelv ismeretének, a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét nyelvben magas szintű, és ha annak az alapja az anyanyelv: ahogy otthon beszélik, és ahogy közös változatában a legtöbb magyar ember írja és beszéli. Ez az ismeret, ennek mindennapos használata tarthat csak meg bennünket műveltségünkben, magyarságunkban. Ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni, és használni a román nyelvet. És lehetőség szerint más nyelveket is. Ha Önöknek, a két szülőnek különböző az anyanyelve, akkor a gyermek bizonyára párhuzamosan mindkét nyelven megtanult beszélni. Ilyen esetben az a jó, ha a gyermek a továbbiakban is megmarad mindkét nyelvben. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyik oktatási ciklust az egyik, a másikat a másik nyelven végzi. Még ilyenkor is jobb a magyarral kezdeni, az alsó tagozatra (I-IV. osztály) magyar osztályba íratni a gyermeket, hiszen ott a román órákon románul is megtanul írni-olvasni, és később nem okoz számára nagy nehézséget, hogy románra váltson. Ha viszont ezt kihagyja, már nem tud visszatérni a magyar nyelvű íráshoz, olvasáshoz. Sok minden nem igaz abból, amit mások tanácsolnak, még ha jó szándékkal teszik is. Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei, lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi hálózat. Abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja. Nem igaz, hogy a magyar nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában, megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. Gyermekeink számára ez az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja. A magyarok számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban jó lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek, éppen azért, hogy több lehessen, hogy semmi ne jelentsen számára akadályt. Igaz viszont, hogy aki már kisgyermek korában román iskolába kerül, az sohasem tanul meg rendesen magyarul: nem fog tudni írni, kín lesz számára az olvasás. Igaz viszont, hogy nehezebben boldogul majd más iskolai tantárgyakkal is. Igaz viszont, hogy az eredeti magyar nyelvtudása is megkophat az idő múlásával, lassan azt is elfelejti, amit kisgyermekként megtanult. Igaz viszont, hogy ebben a 2. nyelvben kevésbé lesz magabiztos, egyéniségében is bizonytalanná válhat. Igaz viszont, hogy a jobban ismert és beszélt 2. nyelv eltávolíthatja magyar rokonaitól, ismerőseitől, átvezetheti a másik nyelvet beszélők társaságába. És igaz az is, hogy az új nyelv és az új kapcsolatok meggyengíthetik magyar tudatát: teljesen felcserélheti nyelvét, feladhatja magyarságát. Mi tehát a nyeresége annak, ha gyermeke magyar nyelven tanul? Teljes értékű ember lehet, megmarad a magyar nyelvben és a mi kultúránkban, magyarságában. Tökéletesen megtanulhat románul és más idegen nyelveken is. Szakmákat tanulhat, egyetemen tanulhat. A magyar nyelvet szeretni lehet. A magyar nyelvet szeretni kell! Mi történik, ha a román nyelvű tanulást választja? Akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat, nemzetiségüket a többségire, a románra. Vigyázzon gyermekére! Most helyette dönt: döntsön okosan, döntsön felelősen! Kolozsvár, 2011. január 22. Péntek János

 

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztősége beleegyezett, hogy a SZTANYI honlapján az interneten is megjelenítsük a folyóiratot. A folyóirat 2004-től van meg elektronikus formában. A korábbi, 1996-2004-es évfolyamokat utólag digitalizáltuk. Ezek itt érhetők el. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények a Román Akadémia kiadványa.

 

Romániai állami intézménynevek magyarul

A www.nyelvijogok.ro honlap kezdeményezésére a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közremuködésével elkészítettük a 2008. év legvégén felálló új kormány és államigazgatási rendszer intézményneveinek magyar fordítását. A mintegy kétszáz intézményt felsoroló listában szerepeltetjük a minisztériumokat és kormányszerveket; a végrehajtó hatalomtól független országos állami intézményeket; a minisztériumoknak alárendelt fontosabb országos intézményeket, illetve a megyei, regionális államigazgatási szerveket. A kiadvány itt érhető el.

 

Könyvbemutató

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottságának szervezésében könyvbemutatóra kerül sor december 10-én, szerdán délután 17 órától a KAB székházában (Ion Ghica/ Tamás András utca 12.). A következo munkákat ismertetik és méltatják: 1. Ferdinec Csilla (szerk).: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest, 2008. 2. Fazakas Emese: A magyar nyelv kis történeti nyelvtana. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008. 3. Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008. 4. Fazakas Emese-Somai József: Magyar-román közgazdasági szótár. Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2008. 5. Benő Attila-Sárosi-Mardírosz Krisztina (szerk.): Román-magyar oktatásterminológiai szótár. AESZ-füzetek 12. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008. 6. Zsemlyei Borbála (szerk.): Anyanyelvünkért - Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008.

 

A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

Kolozsvár, 2008. május 23–24. Tudományos tanácskozás A konferenciát a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága szervezi kettős céllal: célja egyrészt az erdélyi tudományosság, az erdélyi nyelvészeti kutatások aktuális állásának megismertetése a szélesebb publikummal, másrészt – a belterjességet elkerülendő – fórumot biztosítani a magyarországi szakmai műhelyekben folyó kutatások szélesebb körben való megismertetésének is. Ennek ösztönző hatása lehet a fiatal erdélyi kutatók szakmai tájékozódására és a kutatócsoportok, műhelyek közvetlen együttműködésére. Ha az erdélyi és magyarországi nyelvészeti kutatások spektrumán végigtekintünk, szembeötlő, hogy a nyelvtudomány bizonyos területein (pl. nyelvtörténet, kontaktológia, dialektológia, névtan stb.) jelentős és nemzetközi viszonylatban is versenyképes eredményeket mutathatunk fel Erdélyben, míg a nyelvészet más területei (pl. a generatív és egyéb formális és elméleti nyelvészeti irányzatok, textológia, lexikográfia stb.) olyan mértékben alulreprezentáltak, hogy erdélyi kutatói közösségről esetükben nem is beszélhetünk. A konferencia lehetőséget kíván teremteni arra, hogy elsősorban ez utóbbi témakörökben a kutatók betekinthessenek egyes műhelyek munkájának részleteibe, és hogy megismerjék azok kutatási területeit, kérdéseit, módszereit. A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen a nyelvészet területén végzett magas szintű kutatások bemutatására, a különböző témákban felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására. Ennek értelmében szeretnénk, a jelentkezett előadók műhelyeket (intézményeket, tanszékeket, kutatócsoportokat) képviselnének, és – ha van rá mód – azt is jelezik, hogyan tudnak bevonni saját műhelyük, kutatócsoportjuk munkájába erdélyi kutatókat, fiatalokat, a szorosabb együttműködésnek milyen lehetőségeit látják.

 

Konferencia

A magyar nyelv határhelyzetben. Kolozsvári konferencia a Socrates program keretében, 2006. március 3-4. Szervezők: Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Szabó T. Attila Nyelvi Intézet A konferencia programja letölthető itt.

 

Helyzetfelmérés

A 20. század jelentős részében a peremrégiók kiszorultak az Akadémia hatásköréből, a magyar nyelvi kodifikációból, önálló nyelvi tervezésre sem volt lehetőségük, az anyanyelvi oktatás, a közéleti és főképpen a hivatalos nyelvhasználat pedig csak szűk körre korlátozódott. Romániában az utóbbi évtized viszonylag kedvezőnek tekinthető változásai kitágították a nyelvhasználat körét: van közéleti nyelvhasználat, kisebbségi intézmények használják széles körben a magyar nyelvet és a szakmai nyelvváltozatok jelentős részét, és megnyílt a jogi lehetősége a magyar nyelv hivatali és hivatalos használatának is az önkormányzatok széles körében.         Ezek az új lehetőségek azonban felszínre hozták a gondokat is. Lépten-nyomon tapasztalható a kisebbségi magyar nyelv nyilvános használatában megmutatkozó bizonytalanság, következetlenség, az államnyelv erőteljes hatása, a kodifikált közigazgatási, jogi szókincs létének és meghonosodásának hiánya, a szaknyelvek kidolgozatlansága a tankönyvekben és a szakszövegekben, a közérdekű fordítási szövegek kifogásolható, néha botrányos minősége, a nyelvi jogokkal kapcsolatos tájékozatlanság. Mindez szükségessé teszi egy erdélyi magyar nyelvi intézet létrehozását. Ezt az igényt az a mindennapi tapasztalat is igazolja, hogy intézmények, szerkesztőségek, magánszemélyek naponta fordulnak nyelvi tanácsadásért vagy szakmai közreműködésért a kolozsvári Babes–Bolyai egyetemi magyar nyelvi tanszékhez és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) sepsiszentgyörgyi irodájához. Ezek az intézmények ezt a gyakorlati feladatot nem képesek sem felvállalni, sem ellátni: az egyiknek fő feladata az egyetemi képzés és a magas szintű kutatás, a másiké pedig az anyanyelvi mozgalom szervezése, szakmai irányítása.