Önálló kutatások

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, az Arany János Alapítvány támogatásával 2001-ben jöttek létre a magyar nyelvi kutatóállomások a kisebbségi régiókban. (A kutatóállomások létrejöttéről, tevékenységük első négy évéről l. a Magyar Nyelv 2005/1. számát, 105-113.) A kutatások irányításában, összefogásában kezdettől az MTA Kisebbségkutató Intézetének és a Nyelvtudományi Intézetnek volt fontos szerepe, ez utóbbival a kutatóállomások 2007-ben írtak alá szakmai együttműködési megállapodást. Ezzel egy időben létrejött a kutatóállomásokat összekapcsoló Termini kutatóhálózat (http://ht.nytud.hu). A 2002-ben a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nevet felvevő hazai (kolozsvári és sepsiszentgyörgyi székhelyű) kutatóállomás intézményileg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségéhez kapcsolódik, szakmailag sok tekintetben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékéhez, infrastruktúrában korábban az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez, újabban a Kolozsvári Akadémiai Bizottsághoz. Ez a sokszoros kapcsolódás részben ellensúlyozza azt a bizonytalanságot, ami a kizárólagos pályázati hátterű működésből ered, de még így sem válik lehetővé főállású munkatárs alkalmazása, hosszú távú programok megvalósítása. Ez az Erdélyen belüli hálózat teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a SZTANYI-nak legyen meg a közvetlen kapcsolódása a romániai magyar közoktatással és felsőoktatással, a tudományos testületekkel, az írott sajtóval, valamint a rádió- és tévéstúdiókkal, mindazokkal az intézményekkel, amelyeknek szerepük és felelősségük van a magyar nyelvi kultúra terjesztésében, erősítésében. Az AESZ, amelyhez a SZTANYI közvetlenül kapcsolódik, szakmai szervezete a magyar nyelv és irodalom tanárainak, szervezője az anyanyelvi mozgalomnak, kiadója Intézetünk kiadványsorozatának (A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai), saját népszerű sorozata is van (AESZ-füzetek). Péntek János az 1998-2004-es időszakban elnöke volt a magyar nyelv és irodalom országos tanterv-bizottságának, alapítója és kuratóriumi elnöke az Erdélyi Tankönyvtanácsnak. Az AESZ már korábban létrehozott sepsiszentgyörgyi irodája látja el a SZTANYI adminisztrálását is, és ez jelentős mértékben csökkenti az ezzel kapcsolatos kiadásainkat.

 

Az Intézet feladatkörei

1. Más intézmények és kutatók által is használható nyelvi, bibliográfiai, statisztikai, demográfiai, jogi adatbázisok kialakítása. Elkészült a demográfiai adattár (valamennyi 20. századi és a legújabb népszámlálási adatok), a jogi adattár (az 1850-es évektől az összes romániai törvénnyel), oktatási adattár (intézmények és bibliográfia). Folyamatosan épül a szociolingvisztikai adattár, ennek része a Nemzeti Szövegtár erdélyi anyagának gyűjtése és feldolgozása. A bibliográfiai adattár első megvalósítása a 1990 óta megjelent romániai magyar élőnyelvi tanulmányok bibliográfiája, mely felöleli a magyar nyelvtudomány valamennyi ágában megjelent publikációkat (Péntek János munkája). E bibliográfia alapján írta meg a szerző összegző tanulmányát az erdélyi magyar nyelvtudomány 1990 utáni eredményeiről és problémáiról (Péntek 2002). 2. Szociolingvisztikai, élőnyelvi kutatások és nyelvi tervezés (iskolai nyelvhasználat, tankönyvek és más oktatási anyagok nyelve, városi fiatalok magyar nyelvhasználata, nyelvcsere szórványkörnyezetben, a sajtónyelv vizsgálata, kontaktológiai vizsgálatok, szaknyelvi vizsgálatok stb.) Az ehhez kapcsolódó nyelvi tervezés elsősorban az erdélyi kisebbségi nyelvváltozat nyelvi állományának bővítését, egységesítését és anyanyelvűsítését célozza, de benne van a státustervezés és a nyelv presztízsének erősítése is. A nyelvi tervezés összehangolt programját, melynek irányítója Lanstyák István, "határtalanítási" programnak nevezték. A program lényegét a Magyar Tudomány 2004/7-es számában fejtette ki Péntek János (http://www.matud.iif.hu/2004-07.pdf ). A magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat kérdéséről folyó kutatás 2004-2005-ben megvalósított feladata volt az egyes országokban a kisebbségi oktatás jogi, intézményi és nyelvi helyzetének, feltételeinek a vizsgálata. A kutatás eredményeit a kutatóállomások tanulmányokban ismertették. Az erdélyi helyzet ismertetését Péntek János és Fóris-Ferenczi Rita készítette el A romániai oktatáspolitikai, oktatási, nyelvi jogi, oktatásszociológiai helyzetről, különös tekintettel a kisebbségi oktatás helyzetére és programtípusaira c. tanulmányban. 2009-ben a romániai magyar oktatásról tanulmánykötet látott napvilágot (Bálint-Péntek szerk. 2009). Az Intézet munkatársai a moldvai magyar nyelvváltozat státusa körüli vitákban is kifejtették véleményünket, közreműködtek a nyelvi jogok Kárpát-medencei helyzetét bemutató kötet megírásában (Péntek-Benő 2003a, 2003b). Szótárak: Az elkészült és a szerkesztés szakaszában lévő speciális kétnyelvű szótárak a nyelvi tervezés körébe tartoznak. A román-magyar, magyar-román szótárak a nyelvhasználati bizonytalanság, a nyelvi hiány, különösen bizonyos szaknyelvi regiszterek hiánya által okozott gondot hivatottak bizonyos mértékben orvosolni a terminológiai egységesítés, a nyelvi állomány tudatos alakítása által. A Román-magyar közigazgatási szótár munkálatai jóval korábban kezdődtek el az AESZ keretében, a véglegesítés már az Intézet keretében történt (Fazakas főszerk. 2002). 2004-ben megjelent a szótár magyar-román változata is (Benő-Becze-Erdély 2004). Mindkét szótár tágan értelmezi a közigazgatás nyelvezetét, mivel a gazdasági és a jogi szaknyelvvel összefonódik, és a közszói adatok mellett jelentős számban tulajdonneveket (romániai intézményneveket) is tartalmaz. A Román-magyar oktatásterminológiai szótár 2008-ban kis példányszámú próbakiadványként jelent meg (Benő-Sárosi-Mardirosz 2008), majd 2009-ben megjelent ennek bővített, javított változata (Benő-Fazakas-Sárosi-Mardírosz) A szótár oktatási és pedagógiai terminusok mellett intézményneveket és kétnyelvű oktatási szakjegyzékeket is közöl. Megemlítendő, hogy a szótár anyagába beépült valamennyi romániai magyar iskola román és magyar neve. Ugyancsak 2009-ben jelent meg a Román-magyar kulturális szótár (Benő szerk. 2009). Ez a kiadvány új szótári műfajt kíván meghonosítani Kárpát-medencei nyelvi és kulturális környezetben a kölcsönösség jegyében. A lexikonjellegűnek tervezett szótári munka a román kultúra legfontosabb elemeit mutatja be. Kiterjed az elit és a népi kultúra legfontosabb területeire: tudomány, művészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi kultúra, népi vallásosság. Korlátozottabb mennyiségben olyan földrajzi és településnevek is bemutatásra kerülnek, amelyek történelmi szimbólumokká váltak a román hivatalos történetírásban, vagy pedig földrajzi-turisztikai jelentőségűek. Megemlítendő, hogy folyamatban van a Magyar-román kulturális szótár szerkesztése, valamint az Erdélyi német (szász és sváb)-magyar kulturális szótár előkészítése. A moldvai magyar nyelv szótára enciklopédikus jellegű kiadványnak készül Péntek János akadémikus irányításával. A cél egy olyan, lexikonszerű szótár megalkotása, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Elvileg azokhoz a magyar tájnyelvi szótárakhoz igazodik, amelyek az adott táji régió viszonylag teljes lexikai és frazeológiai, részben tulajdonnévi anyagát tartalmazzák (mint amilyen a Szamosháti Szótár és a Szegedi Szótár). A szótárhoz a szerkesztők felhasználnak minden olyan hiteles forrást, amely moldvai magyar nyelvi anyagot tartalmaz: kiadványokat, elérhető, még nem publikált gyűjtéseket, olyan hangzó nyelvi anyagokat, amelyek lejegyzése, ill. akár csak a számba jöhető adatok kijegyzése belátható időn belül elvégezhető. 3. Nyelvi szolgáltató tevékenység a sajtó, egyéb intézmények és magánszemélyek számára (nyelvhasználati tanácsadás, közérdekű szövegek, fordítások nyelvi gondozása, valamint szakvélemény kifejtése konkrét felkérésre). A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendszeresen igényli a nyelvi elemzést, nyelvi tanácsadást. 2001 novemberében a magyar nyelvű tankönyvek ügyében Péntek János kezdeményezte és megfogalmazta az intézetnek a Magyar Írószövetséggel, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával és a Nemzetközi Filológiai Társasággal közös nyilatkozatát A felháborodás, az aggodalom és a reménység szava címmel. Az ügyről a sajtóban is írt (Péntek 2001). Ugyanez évben az Intézet a Hivatalos Közlöny szerkesztőinek ajánlja fel a fontosabb törvények magyar fordításának lektorálását, az állandó nyelvi tanácsadást. A sepsiszentgyörgyi munkatársak rendszeresen támogatják a székely önkormányzatokat abban, hogy élhessenek az anyanyelvű nyelvhasználat jogával. 2002-ben elkészült a rendőrfokozatok éppen akkor aktuális, javasolt magyarítása. Az Intézet szolgáltató jellegű tevékenységének legújabb területe mintegy kétszáz romániai hivatalos nyomtatvány magyar fordításának nyelvi ellenőrzése. A magyar nyelvű nyomtatványok szükségességét is többen felvetették (vö. www.nyelvijogok.ro), most azonban a kormány kolozsvári Kisebbségkutató Intézete rendelte meg a fordításokat, és kérte fel az Intézetet a nyelvi, terminológiai ellenőrzésre. Az elkészült nyomtatványok megtalálhatók a Kisebbségkutató Intézet honlapján (http://ispmn.gov.ro/hu/), és 50 CD is elkészült. A két Intézet együttműködése a továbbiakban várhatóan egy, az egész régióra kiterjedő reprezentatív szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatban valósul meg. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai több ízben szerveztek konzultációt a romániai Hivatalos Közlöny magyar fordítóival és szerkesztőivel a nyelvhasználati, fordítási problémákról és ezek lehetséges megoldásáról.

 

Más kutatóintézetekkel közösen, hálózati keretben végzett kutatások

Az Intézet 2003-ban a többi külső régióbeli kutatóállomással együtt bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében készülő Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSz) munkálataiba (ez ma, éppen a Termini Kutatóhálózat közreműködése eredményeképpen a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpusz nevet viseli). 2003-2005 között a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet a romániai magyar nyelvhasználatból származó 8,9 millió szövegszót tartalmazó adattárat hozott létre olyan módon, hogy ez a Szövegtárba közvetlenül beépíthetővé váljék. A romániai magyar nyelvhasználatból származó szövegek a sajtónyelvi, hivatali, tudományos, szépirodalmi és társalgási szövegtípusokat képviselik. Az Intézet feladata volt a reprezentatív szövegminták gyűjtése a megadott nyelvváltozatokból, valamint az adatok formátum szerinti átalakítása az a MNSz adattárolási módjával összhangban. Elkezdődött egy Kárpát-medencei lexikális adatbázis létrehozása is. Az erdélyi szóanyag egyes jellemzőinek kódolása, a lexikai elektronikus adatbázis internetes változatának gondozása és továbbfejlesztése, valamint az elektronikus adattár folyamatos karbantartása volt az intézet feladata. Az Intézet vállalta, hogy nemcsak az erdélyi anyag, hanem a hét külső régióban származó valamennyi adatbázist egységes kezelő felületen közzé teszi, és folyamatosan gondozza az interneten. Juhász Tihamér nyelvész-informatikusunknak köszönhetően ez meg is történt 2007-ben (http://ht.nytud.hu). A lexikai adatbázis forrásként szolgál a magyar nyelvű szótárak lexikai anyagának gazdagítására, a határon túli magyar nyelvváltozatok reprezentatív elemeinek megjelenítésével. A határon túli lexikai adatbázis fejlesztési tervéről, illetve a határtalanítás programról a 2006-ban szervezett debreceni VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson közös szimpóziumon számolt be a munkaközösség (Maticsák 2007). 2008-ban a kutatóhelyek együttes munkájának eredményeképpen a ht-lista komplex nyelvi adatbázissá alakult át: létrejött a Termini nevet viselő on-line adatbázis, amely valamennyi határon túli régióból tartalmaz szótározott szókészleti egységeket. Jelenleg több mint 3000 szócikket tartalmaz. A szóhatártalanítási program lényegét a Magyar Tudomány 2004/7-es számában fejteti ki Péntek János (http://www.matud.iif.hu/2004-07.pdf ). A határon túli nyelvészeti kutatóállomások közös programja volt 2006-ban, a Morphologic kft. által gyártott magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző programcsomag határon túli anyagának az összeállítása meg is valósult: a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet állította össze az erdélyi magyar névanyagot (a cél az volt, hogy a magyar helyesírás-ellenőrzőben a külső régióbeli településnevek is szerepeljenek). A munkálat nemcsak gyűjtést, hanem kódolást is jelentett minden egyes név esetében a szavak alaktani viselkedése szerint. Az erdélyi anyagból gyakorlatilag az összes (több mint 3000) településnév bekerült a tervezett programcsomagban, és ennek köszönhetően a magyar helyesírás-ellenőrző a határon túli régiók magyar településnevek helyesírását, toldalékolását is ismerni fogja.

 

Tudományos rendezvények

A nyelvi státustervezés feladatainak tisztázását, a nyelvi jogi helyzet leírását tűzte ki célul az a konferencia, amelyet Sepsiszentgyörgyön rendeztünk 2004 januárjában. A konferencia anyagából kötet jelent meg (Péntek-Benő 2005). 2004 szeptemberében az Intézet a BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékével közösen megszervezte a 13. Élőnyelvi Konferenciát, amely a Nyelvhasználat és nyelvi jogok címet viselte. Ennek a konferenciának az anyaga megjelent az Intézet kiadványsorozatában (Benő-Szilágyi N. szerk. 2006). Az Intézet fő szervezője volt annak a műhelytalálkozónak, tanácskozásnak, amely 2006. aug. 30-szept. 2. között Debrecenben neves szakértők részvételével megtervezte és elindította a földrajzi nevek standardizációjával kapcsolatos munkálatokat. A Kárpát-medencei magyar helységnevek és tájnevek kodifikációs munkálataiban a kutatóállomásokon kívül folyamatosan részt vesz majd a magyar Földrajzinév-bizottság, az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke. A távlati munkálatok kutatási tervének elkészítését a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti tanszéke vállalta. 2006 és 2008 között elkezdődött az erdélyi település- és tájnevek rendszeres gyűjtése.

 

Kiadványok publikációk jegyzéke

A Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat munkatársaival együttműködésben elkészült publikációk 2002. Hungarológia és dimenzionális nyelvészet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyvaskyla 2001. aug. 6-10). Debrecen - Jyvaskyla (Szerk.: Hoffmann István, Juhász Dezső, Péntek János) 2003. Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest. Band 21. Budapest. Hrsg. Ferenc Glatz. 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest. 2004. Péntek János: A magyar nyelv szótárai, nyelvtanai, kézikönyvei és a határon túli magyar nyelvváltozatok. Magyar Tudomány 7: 724-726. 2004. Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest, 2004. 2005. A szomszédos országok magyarnyelvi kutatóállomásairól. MNy 101/1: 105-113. 2007. Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. aug. 22-26.) nyelvészeti előadásai. I. kötet. Debrecen-Budapest. (Szerk. Maticsák Sándor-Jankovics József-Nyerges Judit. Társszerk.: Kolláth Anna és Péntek János). 403 lap. 2007. Eőry Vilma főszerk.: Értelmező szótár+ I-II. Budapest. 2007. Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Idegen szavak szótára. Budapest. 2008. Fedinec Csilla szerk.: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Budapest. 2008. Péntek János: Termini: magyar nyelvészeti kutatóállomások hálózata a Kárpát-medencében. Kisebbségkutatás 17/4: 699-722. 2009. Péntek János: Termini: the network of Hungarian linguistic research centres in the Carpathian Basin. Minorities Research 11: 97-123. 2010. Péntek János: Magyar nyelvtudományi kutatások a Kárpát-medencei külső régiókban. In: Fedinec Csilla szerk.: Magyar-magyar interdiszciplináris kutatások, intézményi együttműködések lehetősége. MTA MTK EB. Budapest. 145-186. Intézeti kiadványok és publikációk 2002. Fazakas Emese főszerk.: Román-magyar közigazgatási szótár. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 425 p. 2003. Benő Attila-Péntek János: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 1. Kolozsvár, 222 lap. 2003. Benő Attila-Péntek János: Nyelvi jogok Romániában. In. Nádor Orsolya-Szarka László szerk.: Kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest. 123-147. 2003. Benő Attila-Péntek János: Die juristische Regelung des Sprachgebrauchs in Rumänien und die Muttersprachensprecher. In: Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest. Band 21. Budapest. Hrsg. Ferenc Glatz. 71-86. 2004. Benő Attila, Becze Orsolya, Erdély Judit, Nagy Zsuzsanna, Ördög-Gyárfás Eszter, Sárosi Mardírosz Krisztina szerk.: Magyar-román közigazgatási szótár. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 433 p. 2005. Benő Attila-Péntek János szerk.: Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Kolozsvár, 206 lap. 2006. Benő Attila-Szilágyi N. Sándor szerk.: Nyelvi közösségek - nyelvi jogok. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 3. 2007. Benő Attila-Fazakas Emese-Szilágyi N. Sándor szerk. Nyelvek és nyelvváltozatok I-II. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 4. Kolozsvár. 2008. Benő Attila-Sárosi Mardírosz Krisztina szerk.: Román-magyar oktatásterminológiai szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 151 p. 2009. Bálint Emese-Péntek János szerk.: Oktatás: nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 5. Kolozsvár, 184 lap. 2009. Benő Attila-Fazakas Emese-Sárosi Mardírosz Krisztina szerk.: Román-magyar oktatásterminológiai szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 190 p. (második bővített és javított kiadás) 2010. Gál Noémi: A nyelvi revitalizáció. Elméletek, módszerek, lehetőségek. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 6. Kolozsvár. 2010. Román intézménynevek magyarul (www.sztanyi.ro, nyelvijogok.ro) 2009-2010 Román hivatalos űrlapok magyarul. Az Ügyintéző projekt. http://ispmn.gov.ro/hun/node/despre-proiect Az Intézethez kapcsolódó, a témakörökkel foglalkozó kutatók fontosabb publikációinak jegyzéke Péntek János 2001. A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. Kolozsvár, 290 lap. 2001. A kisebbségi identitás dinamikája - más megközelítésben. Kisebbségkutatás 10/1: 15-20. 2002. Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelés. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvészet. 311-316. 2002. Örökség és kihívás. Az erdélyi magyar nyelvtudomány a század- és ezredfordulón. In: Tánczos Vilmos - Tőkés Gyöngyvér szerk.: Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990-2001 közötti eredményeiről. I. kötet. Kolozsvár. 15-50. 2002. The Dynamics of Identity - a Different Approach. Minorities Research. 4: 8-14. 2003. Népi nevek, népi hagyományok. Marosvásárhely, 273 lap. 2004. Anyanyelv és oktatás. Csíkszereda. 164 lap. 2004. A külső régiók esélyei az új évszázad magyar nyelvi kommunikációjában. In: Balázs Géza szerk.: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője II. Budapest. 213-228. 2004. A moldvai magyar nyelv szótára - elvek és problémák. In: Kiss Jenő szerk.: Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. MNyTK. 221. sz. 180-196. 2004. A hiány tünetei a külső régiók magyar nyelvi változataiban. NyIrK 45/1-2: 117-123. 2005. Magyar nyelv- és nyelvjárásszigetek Romániában. MNy 101/4: 406-413. 2005. Magyarnyelvűség a mai Erdélyben. Magyar Szemle 14/3-4: 91-100. (Újraközölve: Ekler Andrea és Rosonczy Ildikó szerk.: Az év esszéi 2006. Budapest. 114-119.) 2006. Certainties and Doubts at Kalotaszeg. In: Balázs Balogh-Zoltán Ilyés (ed.): Perspectives of Diaspora Existence. Hungarian Diasporas in the Carpathian Basin - Historical and Current Contexts of a Specific Diaspora Interpretation and Its Aspects of Ethnic Minority Protection. Budapest. 65-78. 2006. A belső tagolódás kérdése a moldvai magyarban a szóföldrajz alapján. NyIrK 50/1-2: 29-52. 2006. Magyar nyelv, magyar nyelvhasználat Kolozsváron. In: Benő Attila-Szilágyi N. Sándor szerk.: Nyelvi közösségek - nyelvi jogok. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 3. Kolozsvár. 267-273. 2007. Transzszilvanizmusok, romanizmusok és a határtalanítás programja. In: Nyelv, nemzet, identitás. 115-124. 2007. Nyelv és identitás a Kárpát-medencében. Hitel 20/7: 91-98. (Újraközölve: Ekler Andrea-Rosonczy Ildikó szerk.: Az év esszéi 2008. Budapest, 2008. 135-144; Papp Endre szerk.: A visszaszerzés reménye. Húszéves a Hitel., Budapest, 2008. 541-547.) 2008. A magyar nyelv erdélyi helyzete és perspektívái. In: Fedinec Csilla szerk.: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Budapest. 136-152. 2008. Hungarian Language in the Carpathian Basin: Status and Perspectives. In: Eurasian Studies Yearbook (Bloomington, Indiana) 80: 71-88. 2008. Az ë hang Kodály korában és ma. Nyr 132/4: 503-507. 2009. A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből. In: A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. Kolláth Anna szerk. Bielsko-Biala, Budapest, Kansas, Maribor, Praha. 204-216. 2010. Anyanyelv és identitástudat. Debreceni Szemle 3: 160-168. 2010. Változatok és változások a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv 106, 1: 14-23. Benő Attila 2001. A magyar-román nyelvi interferencia néhány szemantikai vonatkozása. IN: Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, p. 37-44. 2001. Kölcsönszó és jelentésmező-módosulás. Magyar Nyelv 4. sz., 446-460. 2001. Szempontok a kölcsönszók jelentésmódosulásának elemzésében. IN: Papp György (szerk.) A 11. élőnyelvi konferencia előadásai., Újvidék (Novi Sad), p. 31-39. 2002. Csángó Dialect - Csángó Origins. IN: Diószegi László (ed.): Hungarian Csángós in Moldavia. Teleki László Foundation - Pro Minoritate Foundation. Budapest:, 163-176. (társszerző: Murádin László). 2002. Kölcsönszóhasználat, nyelvi környezet. Szabadság évkönyv 2003. Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár: 140-147. 2002. Hogyan érvényesül a nyelv metaforikus jelentésrendszere? IN: Egyed Emese (szerk.) Távlatok. Nyelv- és irodalomtudományi tanulmányok Antal Árpád professzor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 26-33. 2003. Szókölcsönzés és nyelvi kategorizáció. Modern Filológiai Közlemények 2003. 1. sz. 25-39. 2003. Közigazgatás és anyanyelvhasználat. IN: Kozma István - Papp Richárd (szerk.) Etnikai kölcsönhatások és konfliktusok a Kárpát-medencében. Gondolat - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 169-176. 2003. Román hatás a moldvai kétnyelvű beszélők megnyilatkozásaiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1-2. sz., 105-116. 2004. A kölcsönszó jelentésvilága. A román-magyar nyelvi érintkezés lexikai-szemantikai kérdései. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület. 2004. Szókölcsönzés és metafora. In: Tóth Szergej (szerk.) Nyelvek és kultúrák találkozása. Szeged: Szegedi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 52-57. 2004. Román kölcsönszó - magyar igekötő. P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit szerk., Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 223-229. 2004. Kölcsönszóhasználat, kódváltás a moldvai kétnyelvű beszélők megnyilatkozásában. In: Kiss Jenő (szerk.) Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 23-36. 2005. A kisebbségi jogok kodifikációjának néhány problémája. In: Péntek J. - Benő A, (szerk.) Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat, A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Kolozsvár. Kiadja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2005, 135-40. 2005. Hungarian in Romania. In: Anna Fenyvesi (ed.) Hungarian Language Outside Hungary. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. (Társszerző: Szilágyi N. Sándor), 2005: 133-162. 2006. A szaknyelvek helyzete Erdélyben. In: Kurtán Zs. - Silye M. - Strucz Z. (szerk.) Utak és perspektívák a hazai szaknyelvoktatásban és -kutatásban. Debrecen: Debreceni Egyetem, 23-27. 2006. Nyelvi jogok nyelvhasználat a közigazgatás területén Romániában. In: Benő, Attila-Szilágyi N., Sándor (szerk..), Nyelvi közösségek - nyelvi jogok. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 3. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2006. 36-42. 2007. Köznyelvi magyar szavak jelentésbövülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban. In: Maticsák Sándor (szerk.) Nyelv, nemzet, identitás. I. kötet, Debrecen-Budapest, 2007. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 7-13. 2007. Köznyelvi magyar szavak jelentésbővülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban. Benő Attila-Fazakas Emese-Szilágyi N. Sándor szerk., Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. I. Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. 145-151. 2007. Nyelvi jogok és anyanyelvhasználat Romániában. In: Bodó Barna (szerk.) Nyelvi jogok, nyelvpolitika. Szórvány Alapítvány, Temesvár, 35-44. 2007. A hivatali nyelv és a nyelvi tervezés. In: Zelliger Erzsébet (szerk.) Nyelv, területiség, társadalom. A 14. élőnyelvi konferencia (Bük, 2006. október 9-11) előadásai. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 115-122. 2008. Kontaktológia.Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 201 p. 2008. Újabb magyar szótárak és a külső régiók magyar nyelvváltozatai. Helikon 18. (512.) sz. 14-15. 2009. Köznyelvi lexikai egységek szemantikai sajátosságai a kisebbségi magyar nyelvváltozatokban. 2009. In: Borbély A. - Vanconé Kremmer Ildikó - Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest-Dunaszerdahely-Nyitra: Tinta Könyvkiadó, 25-36. 2009. Köznyelvi lexikai egységek szemantikai sajátosságai a kisebbségi magyar nyelvváltozatokban. In: Borbély Anna-Vancóné Kremmer Ildikó-Hattyár Helga szerk., Nyelvideológiák attitűdök és sztereotípiák. Budapest-Dunaszerdahely-Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 25-36. 2009. Újabb lexikográfiai munkálatok és a határon túli magyar nyelvváltozatok vizsgálata. In: Bárdos Vilmos szerk., Quo vadis philologia temporum nostrum? Tinta Könyvkiadó: Budapest. 71-77. 2009. A dolgok másik neve. Korunk 2. sz. 49-55. 2009. A román nyelv tanítása a romániai közoktatásban a nemzeti kisebbségek számára. In: Kolláth Anna (szerk.) A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. 2009. Bielsko-Biala, Budapest, Kansas, Maribor, Praha: Univerzitetna knjižnica Maribor, 217-225. Sárosi-Mardírosz Krisztina 2003. Honnan hová? Avagy az átmenet útja Közép-Kelet Európában. In: VMTDK, Konferenciakötetet, Újvidék, Szerbia 2005. Az egyetem szükségessége - európai egyetemek a többnyelvűség jegyében. In: Bodó Barna (szerk.) Romániai Magyar Évkönyv 2004-2005. Szórvány Alapítvány - Marineasa Kiadó. Temesvár 2006. Két jogi dokumentumtípus fordítási sajátosságai. In: MANYE Kongresszus - Konferenciakötet. 2007. Az iskolai tannyelv megválasztásának motivációrendszere. In: Bodó Barna (szerk.) Nyelvi jogok és nyelvpolitika. Szórvány Alapítvány- Marinoasa Kiadó, Temesvár 2007. Az EMTE oktatáspolitikai szempontból. In: Bodó Barna (szerk.) Romániai Magyar Évkönyv. Szórvány Alapítvány - Marineasa Kiadó. Temesvár, 2008. Fordított hivatalos szövegek néhány sajátossága. In MANYE Kongresszus - Konferenciakötet. 2009. Gondolatok a hivatalos fordításról és a hivatalos fordítóról In MANYE Kongresszus - Konferenciakötet Erdély Judit 2008. Erdély Judit: Fatikus nyelvi elemek az erdélyi regionális köznyelvben. (Doktori értekezés. Kézirat. Témavezető: dr. Péntek János, egyetemi tanár)

 

Az Intézet által koordinált ösztöndíjak

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet működését, infrastukturális fejlesztését a Magyar Tudományos Akadémia támogatja, és a munkatársak ösztöndíjait az Arany János Közalapítvány biztosította, majd a Határon Túli Tudományosságért Ösztöndíj Program keretében nyílt lehetőség csoportos pályázatok ösztöndíjas támogatására. A csoportos pályázatok ösztöndíjait az Intézet koordinálta az eddigiekben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével, mint lebonyolító intézménnyel együttműködve. A legtöbb csoportos pályázat koordinátora, felelőse Péntek János volt. Mind az egyéni, mind a csoportos pályázatok elkészültek, többnyire meg is jelentek, a beszámolást és az elszámolást minden esetben határidőre, szakmailag elfogadható módon teljesítettük.