A Termini kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának újabb erdélyi adatokkal és minősítésekkel való gazdagítása és az internetes adattár folyamatos karbantartása
A külső régiók nyelvészeti irodáinak összehangolt lexikográfiai és lexikológiai kutatómunkájának köszönhetően jött létre az az elektronikus szótár és adattár, amely a határon túli újabb keletű lexikai elemeket tartalmazza. Az egyes szócikkek a címszó jelentésbeli értelmezésén túl, fogalomkör, grammatikai érték, stílusérték, gyakoriság, szociális kötöttség és elterjedtség szempontjából is minősíti, és több példamondattal szemlélteti az adott szó és kifejezés használatát. A Termini Kutatóhálózat határon túli lexikai adatbázisának (http://ht.nytud.hu/htonline) folyamatos fejlesztése és karbantartása a következőket jelentette 2009-ben:
1. A grammatikai, fogalomköri stilisztikai vagy gyakorisági minősítések hiányainak pótlása empirikus adatgyűjtés alapján (internetes adatgyűjtéssel és kérdőíves felmérésekkel)
2. a meglévő szócikkek bővítése új példamondatokkal
3. a meglévő szócikkek bővítése új alak- és írásváltozatokkal
4. a szinonim jelentésértelmezések pontosítása
5. a grammatikai alakváltozatok bevitele a már létező szócikkek adatainak sorába
6. új szócikkek létrehozása
7. az 1989 előtt általánosan elterjedt retró szavak felvétele példamondatokkal és minősítésekkel
8. az idegen és jövevényszók elsődleges forrásnyelvének jelölése
9. az adatbázis informatikai programjának folyamatos aktualizálás a kategorizációs szempontok változása, gazdagodása következtében
E munkálatok egyik fontos célja volt , hogy a ht-adattár komplex nyelvi adatbázissá alakuljon át.
2009-ben valamennyi felsorolt feladaton dolgoztak az Intézet munkatársai. Kiemelt feladatként szerepelt ebben az évben az új szócikkek létrehozása, az idegen és jövevényszók elsődleges forrásnyelvének jelölése, a hiányzó példamondatok és forráshelyeinek a megjelenítése az adattárban és a az adatbázis informatikai programjának folyamatos aktualizálás a kategorizációs szempontok változása, gazdagodása következtében. E feladatok elvégzése legalább kb. 15%-al, mintegy 160.000 leütéssel gyarapította az adattár erdélyi anyagát, amely jelenleg 828 szócikket szerkesztett szócikket tartalmaz.
Megjegyzendő, hogy Juhász Tihamér, Intézetünk munkatársa biztosította és biztosítja a továbbiakban az online adatbázis informatikai fejlesztését, és a külső régióbeli munkatársak javaslatai alapján a közös munkához szükséges informatikai háttér módosítását. Így Intézetünk nemcsak erdélyi adatokkal segítette a korpuszépítést, hanem az adatbázist kezelő program működéséért is felelt, és lehetővé tette, hogy a tudományos feldolgozás szempontjából az adatok könnyebb elérhetők legyen (részlisták generálása megadott kritériumok alapján, akár összetett kereséssel is).
Ez a program a külső régiók nyelvi irodáinak összehangolt kutatása volt 2009-ben is, és Lanstyák István koordinálásával folyt 2009 októberéig, majd 2009 októberétől Benő Attila irányításával.
A program erdélyi adatbázisának felelőse: Benő Attila. Munkatársként részt vesz a munkálatokban Juhász Tihamér.
A moldvai magyar nyelv szótára szerkesztésének folytatása
A moldvai magyar nyelv szótára, amelynek tervezését, a források kijelölését 2002-ben kezdtük meg, a hagyományos moldvai magyar nyelvi változat szótára lesz, azaz regionális szótár, tájnyelvi és tájszótár. Ebben az esetben alig volna jelentősége annak, hogy a tájszó elhatárolásával foglalkozzunk, mivel ebben a nyelvi változatban gyakorlatilag minden szó valamilyen értelemben tájszó.
Már Wichmann-nál és minden korábbi szerzőnél, gyűjtőnél fontos szempont volt a helyi nyelvi változat és hagyományos kultúra együttes vizsgálata, ill. ennek szótári feldolgozása. Az általunk tervezett munkának is kulturális jellegű szótárnak kell lennie, bizonyos értelemben a táj néprajzi lexikonának. Összefüggéseiben kell tükröznie a nyelvet és a kultúrát, szavakat és a hagyományos kultúra kategóriáit, fogalmait.
A cél tehát egy olyan, lexikonszerű szótár megalkotása, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Elvileg azokhoz a magyar tájnyelvi szótárakhoz igazodik, amelyek az adott táji régió viszonylag teljes lexikai és frazeológiai, részben tulajdonnévi anyagát tartalmazzák (mint amilyen a Szamosháti Szótár és a Szegedi Szótár).
A szótárhoz felhasználunk minden olyan hiteles forrást, amely moldvai magyar nyelvi anyagot tartalmaz: kiadványokat, elérhető, még nem publikált gyűjtéseket, olyan hangzó nyelvi anyagokat, amelyek lejegyzése, ill. akár csak a számba jöhető adatok kijegyzése belátható időn belül elvégezhető.
A szóanyag, amely nemcsak közneveket, hanem településneveket, tájneveket is tartalmaz, és ezeknek a nagyfokú variáltsága szükségessé teszi az egységesítő, kodifikáló munkálatokat is.
A feldolgozott regionális szókészlet 92 gyűjtőpontról származik, és a szócikkek következetesen jelzik, hogy az adatok melyik helyiségből származnak.
Ennek a programnak 2009-es célkitűzése a tanszéki archív anyagnak a J, K, L, Ly betűs szócikkekbe való beszerkesztése, újabb szócikkek megszerkesztése, illetve korábbi szócikkek javítása, kiegészítése. Az ilyen módon keletkező új anyag minimálisan számolva is 5 ív terjedelmű lesz.
A programot Péntek János akadémikus irányítja. Munkatársként dr. Gál Noémi és Hochbauer Mária doktorandusz vesz részt ebben a lexikográfiai munkálatban.
A munkaközösség 2009-ben elvégzett munkája meghaladja az 5 ív terjedelmet, a vállalt részfeladatot teljesítettük. A munka folyamatos, és a szótár teljes anyagára kiterjed. Párhuzamosan folyik a növénynevek feldolgozása, valamint a frazeológiai anyaggal való kiegészítés.
Stratégia
Az MTA MTK EB és az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága stratégiai elemzések összeállítását kezdeményezte a külső régiók magyar tudományosságáról. Ezek az anyagok a nyelvtudományi kutatások kivételével régiónként készültek el. A nyelvtudományi kutatásokra vonatkozó felmérés és tervezés feladatát a Titkárság a Termini Hálózatra bízta. A munkában a SZTANYI részéről Benő Attila és Péntek János vett részt, a teljes anyag összesítését Péntek János végezte el, a dolgozat címe: Magyar nyelvtudományi kutatások a Kárpát-medencei külső régiókban. A hálózati együttműködés esélyei. Ezzel kapcsolatban volt egy közös tanácskozásunk Debrecenben október 12-13-án, majd okt. 27-én Budapesten az MTA MTK EB szervezésében.
Befejezett könyvek, szakkiadványok kiadásra való előkészítése (szakmai és nyelvi lektorálása, kiegészítése, javítása, tördelése) és megjelentetése
A következő kéziratok kiadásra való előkészítése befejeződött, és a kiadványok meg is jelentek 2009 decemberében.
1. Román-magyar kulturális szótár.
A kulturális szótár abban különbözik a szokványos kétnyelvű szótártól, hogy nem annyira a nyelvi ismereteket, mint inkább a kulturális elemeket kíván röviden, tömören ismertetni a forrásnyelvi kultúrát kellően nem ismerő olvasó számára. A lexikon jellegűnek tervezett szótári munka a román kultúra legfontosabb elemeit veszi számba. Ez a számbavétel kiterjed az elit és a népi kultúra legfontosabb területeire (tudomány, művészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi kultúra, népi vallásosság).
A szótár szerkesztésén és kiadásra való előkészítésén dolgozott ebben az évben: Benő Attila, Borbély István, Péntek János, Murvai Olga, Erdély Judit, Ludwig Zsuzsa, Ördög-Gyárfás Ágota, Ördög-Gyárfás Lajos.
2. A Román-magyar oktatásterminológia szótár megjelentetése
A szótárat 2008-ban megjelentettük kis példányszámban próbakiadványként, elsősorban abból a célból, hogy a visszajelzések alapján tovább bővítsük a szótár lexikai anyagát, és az esetleges hiányokat pótoljuk a visszajelzések alapján is. A szótár nagyobb példányszámban való megjelentetése a következőket jelentette:
1.a szótári lexikai anyagának bővítése, új címszavak megjelenítése, a szócikkekben szereplő szószerkezetek gyarapítása, mivel a románban újabb - fordítással keletkezett - terminusok jelentek meg?
2. az oktatási intézménynevek aktualizálása, kiegészítése (az oktatási minisztérium szerkezete is módosult némileg az utóbbi években meg új oktatási vagy az oktatáshoz kapcsolódó háttérintézmények is jelentek meg az utóbbi időben);
3. szakiskolák, ipariskolák képzési szakjait tartalmazó adattár frissítése (mivel új képzési formák és szakok jöttek létre az utóbbi időben)?
4. az oktatásszervezési, módszertani szókincsréteg gyarapítása?
5. a tartalmi és formai hibák javítása és a szótár egészének szakmai lektorálása felkért külső munkatárs javaslatai alapján.
A szótár szerkésztését, lektorlását és kiadásra való előkészítését végezte: Benő Attila, Fazakas Emese, Sárosi-Mardírosz Krisztina, Murvai László, Péntek János, Erdély Judit, Ludwig Zsuzsa, Ördög-Gyárfás Ágota, Ördög-Gyárfás Lajos.
3. Újabb intézeti kiadvány kiadásra való előkészítése
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nyelvészeti kiadványsorozatot indított 2003-ban, és eddig öt könyvet jelentetett meg. 2009-ben előkészítettükük a 6. intézeti kiadványt, amely a Gál Noémi a nyelvi revitalizáció elméleti és gyxakorlati kérdéseiről szóló doktori értekezésnek a kézirata. Az értekezést 2010-ben szeretnénk megjelentetni.
Egyéb publikációk a pályázati témákkal, ill. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel, a Termini hálózattal kapcsolatban
Bálint Emese - Péntek János szerk.: Oktatás: nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 5. Kolozsvár, 184 lap.
Benő Attila: A dolgok másik neve. Korunk 20/2: 49-54.
Benő Attila: Újabb lexikográfiai munkálatok és a határon túli magyar nyelvváltozatok vizsgálata. In: Bárdosi Vilmos szerk. Quo vadis philologia temporum nostrum? Tinta Könyvkiadó, Budapest. 71-77.
Péntek János: A magyar közoktatás nyelvi és szakmai feltételei. In: Oktatás: nyelvek határán. 69-109.
Péntek János: Nyelvoktatássá válik a román nyelv tanítása, vagy megmarad eredménytelen "anyanyelv-pedagógiának? Oktatás: nyelvek határán. 173-176.
Péntek János: Változó kor(unk) - változó nyelv(ünk). Korunk 20/2: 6-11.
Péntek János: Termini: the network of Hungarian linguistic research centres in the Carpathian Basin. Minorities Research 11: 97-123.
Péntek János: Szabó T. Attila (1906-l987). A régi és a megújult Erdélyi Múzeum-Egyesületet összekötő életmű. In: Kovács Kiss Gyöngy szerk.: Hivatás és tudomány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiemelkedő személyiségei. EME, Kolozsvár. 463-492.
V. Konferenciákon, szakmai tanácskozásokon való részvétel
2009. ápr. 28-án az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottságban Péntek János előadást tartott: A magyar szaknyelvek kisebbségben: a kettős alárendeltség és következményei címmel.
Május 17-18-án tartottuk meg a Terminihez tartozó kollégák szakmai tapasztalatcseréjét Budapesten. Ennek szervezésében fontos szerepet vállaltunk, részt vett Benő Attila, Juhász Tihamér és Péntek János.
Benő Attila június 24-25-én Döbrentei Gábor fordítási elvei című előadással vett részt a Modern Filológiai Társaság éves konferenciáján az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
Október 9-10-én Péntek János részt vett, és előadást tartott azon a budapesti tanácskozáson, amelyet az ELTE Geolingvisztikai Munkacsoportja szervezett Hangok - helyek címmel. Péntek János előadásának címe: Tervek és lehetőségek a kolozsvári adattárak feldolgozásában.
Október 12-13-án a külső régiók nyelvi irodái a Debreceni Akadémia Bizottság székhelyén szakmai tanácskozást folytattak az aktuális kutatási programokról és a további tervekről. Intézetünket Péntek János, Benő Attila és Juhász Tihamér képviselte ezen a tanácskozáson.
Okt. 27-én az MTA MTK szervezésében történt meg a tudománystratégiai anyag további elemzése. Ezen szintén részt vett Péntek János.
Nov. 5-én, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényén, a Debreceni Akadémiai Bizottságban Péntek János felkért előadóként szerepelt, előadásának címe: Anyanyelv és identitástudat.
November 18-án Benő Attila a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szervezett Nyelvelmélet és kontaktológia című konferencián tartott előadást Az átvevő nyelv morfológiai rendszerének hatása a népetimológia és szóelvonás érvényesülésében címmel.
Dec. 3-án, a Termini képviseletében volt meghívottja Péntek János az Országgyűlés Külügyi Hivatalának, vitaindítót tartott nyelvpolitikai témában a KMKF három albizottsága tanácskozásán.
Szintén dec. 3-án szerepelt Péntek János a budapesti Kazinczy nyomdokain... című konferencián, előadásának címe: Célok, elvek és lehetőségek a nyelvalakításban.
