Péntek János, szakmai igazgató

Szakmai önéletrajz: 1941. július 7-én született Körösfőn (Kolozs megye, akkor: Magyarország, most: Románia). Középiskoláit Nagyváradon, az egyetem magyar nyelv és irodalom szakát Kolozsváron végezte 1964-ben. Ezt követően a magyar nyelvészeti tanszékre került, és ez az intézmény maradt aztán szakmai pályája színtere. A hatvanas-hetvenes években Szabó T. Attila, Márton Gyula, Gálffy Mózes és Szabó Zoltán voltak a tanszék vezető professzorai. P. J. is abban a szellemi-szakmai légkörben indult el a kutatói és a tanári pályán, amelyet az Ő irányításuk és jelenlétük határozott meg. 1976-ban védte meg filológiai doktori értekezését: részben a tanszék hagyományaihoz kapcsolódó, de a kutatás és az interpretálás tekintetében modern szemléletet követő etnolingvisztikai témát dolgozott föl Márton Gyula, majd Szabó T. Attila irányításával. 1990-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, ettől az évtől a tanszék vezetője és doktori programvezető. Oktatóként végigjárta a szokásos egyetemi fokozatokat, gyakornokként és tanársegédként gyakorlatilag szinte minden nyelvészeti tárgy szemináriumát vezette. Adjunktusként 1972-től tartott általános nyelvészeti előadást, 1975-től általános etnológiát, ill. ennek szemináriumaként magyar néprajzi témákat. Ez jelentette a megalapozását az 1990-ben általa újraindított egyetemi néprajzi képzésnek. Közben speciális kollégiumként nyelvtudomány-történeti, nyelvi kontaktológiai, lexikológiai, szemantikai és szemiotikai témákat hirdetett meg rendszeresen. Gyakorlatilag olyan modern interdiszciplináris területeket próbált bevonni az egyetemi képzés körébe, amelyek a hagyományos keretekből hiányoztak. 1990 után rendszeresen ad elő szociolingvisztikát (elsősorban a kisebbségi nyelvhasználat és a nyelvi kontaktológia és interferencia köréből), a nyelv és kultúra érintkező témáiból (pl. etnobotanika, botanikai terminológia stb.), 1997-től pedig a nyelvjárástan oktatását is ellátja. Ehhez kapcsolódik a posztgraduális magiszteri program keretében meghirdetett geolingvisztika előadás is. 1990 után vendégtanár, ill. vendégelőadó volt a budapesti egyetemen (1992), a miskolci egyetemen (1994), a debreceni egyetem néprajzi és nyelvészeti tanszékén (doktori programok előadójaként, 1997, 1998,), a pécsi egyetem szociolingvisztikai doktori programjában (1997, 2000), ill. néprajzi tanszékén (2001), a bukaresti egyetem posztgraduális programjában, jelenleg a szegedi egyetem tanárképző főiskolai karán és a bölcsészkaron is oktat (1998, 1999, 2000). 1990 januárjában választották meg az akkor még egyetlen és közös magyar filológiai tanszék vezetőjének. Tagja lett a kar és az egyetem vezető testületeinek, közvetlenül részt vett az akkori átszervezésekben, reformokban, a magyar nyelvű oktatás kereteinek bővítésében, színvonalának emelésében. 1990 és 1996 között tagja volt az egyetemi szenátusnak: erre az időszakra esik a tanszék, a kar és az egyetem nemzetközi kapcsolatainak építése (a tanszéknek szerződésben rögzített együttműködése van a nápolyi és a göttingeni testvértanszékekkel). Különösen a magyarországi egyetemekkel, akadémiai intézményekkel vált szorossá a szakmai együttműködés: sikerült elfogadtatnia hivatalosan is a magyarországi kollégák részvételét a doktori programokban, oktatói pályázatok elbírálásában, az oktatásban és a kutatásban. Már 1990 őszétől előbb egy, majd két állandó magyarországi vendégtanári státust állítottak fel a tanszéken a kormányközi egyezmény keretében. Rendszeressé vált a hallgatók magyarországi részképzése és magyarországi hallgatók részvétele a kolozsvári képzésben. Szintén a kormányközi megállapodás keretében a doktori program ösztöndíjas hallgatóiként is fogad a tanszék, személyesen P. J. is, anyaországi fiatalokat. Tanszékvezetőként megszervezte a néprajz szakot 1990 őszén. Ez a szak a bölcsészkaron általános kétszakos rendszerben előbb minor szakként működött, 2000 őszétől vált főszakká, jelenleg 6 főállású minősített oktatója van a tízéves fejlesztés eredményeként (az 1990 után kinevezett oktatók közül egy már professzori rangú, három pedig egyetemi docens). 1993-től finn szak indult, szakképzési program működött előbb magyar nyelvű újságírásból, majd könyvtárszakból. 1995-ben elfogadták a tanszék posztgraduális magiszteri programját etnolingvisztikából és szociolingvisztikából. 1993 őszétől a sikeres fejlesztés eredményeként lehetővé vált az irodalomtudományi tanszék önállósítása, így ettől kezdve P. J. a magyar nyelv és kultúra tanszék vezetését látja el. A nemzedéki törés és veszteségek ellenére sikerült megújítania és folyamatosan fejlesztenie a tanszéki munkaközösséget: folytatja a korábbi nemzedéknek az erdélyi magyar nyelv vizsgálatára, történeti és regionális értékeinek feldolgozására irányuló erőfeszítéseit, és ebben továbbra is fontos téma a nyelvi és kulturális kölcsönhatások vizsgálata, ugyanakkor tudományos szemléletében és az oktatásban korszerűvé vált a tanszék munkája, olyan új területekre is kiterjed, mint éppen a szociolingvisztika és a kognitív nyelvészet. Szintén 1990 őszétől indult be a doktori képzés új, a nemzetközi minősítéshez igazodó rendszere. Péntek János is ekkor kapott doktori programvezetői jogosítványt néprajzból, dialektológiából és szociolingvisztikából. Ebben a keretben azóta tíz doktori dolgozat készült el és került megvédésre irányítása alatt (ezek jó része meg is jelent, pl. a Keszeg Vilmosé, a Pozsony Ferencé, a Zsigmond Győzőé, a Tánczos Vilmosé, a Salat-Zakariás Erzsébeté). Sok szakdolgozatnak volt irányítója, újabban magiszteri dolgozatoknak, tanári fokozati dolgozatoknak stb. Rendszeresen vesz részt opponensként is doktori védéseken, újabban magyarországi egyetemeken is habilitációs eljárásokban. 1997 és 1999 között tagja volt az a bukaresti országos oktatási reformbizottságnak és tankönyvbizottságnak, jelenleg is tagja a tudományos minősítéseket és az egyetemi tanári pályázatokat jóváhagyó országos bizottságnak. Elnöke a magyar nyelv és irodalom országos tantervbizottságának. Szakmai érdeklődése elsősorban a népnyelvre és a népi kultúrára irányult, aztán a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokra, a kisebbségi kétnyelvűségre. Jó másfél évtizedig dolgozott abban a tanszéki munkaközösségben, amely a magyar-román nyelvi kölcsönhatás feltárásán, összegezésén dolgozott (Márton Gyulával és Vöő Istvánnal). Ez a munka végül 1977-ben jelent meg. A hetvenes években a botanikus Szabó Attilával elindítója volt az erdélyi etnobotanikai kutatásoknak. 1990 után folytatta az előző nemzedék kéziratban maradt nagy nyelvföldrajzi munkáinak kiadásra való előkészítését, ill. kiadását (pl. A Csángó Nyelvjárás Atlasza, A Székely Nyelvjárás Atlasza stb.), tanszéke tagjainak közreműködésével biztosította Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának folyamatos szerkesztését, új névtani adattárak gyűjtését, összeállítását. Szintén az elmúlt évtizedben vált lehetővé és aktuálissá a Kárpát-medencei kisebbségi nyelvi helyzet és nyelvhasználat vizsgálata. Ebben az időszakban elsősorban e témával foglalkozik: az átfogó közös kutatásban is részt vesz, nyelvstratégiai, nyelvi tervezési programokat dolgozott ki és valósít meg (pl. korpusztervezési és nyelvrehabilitációs program a romániai magyar hivatali nyelv kialakítására, kodifikációs program a Magyar Értelmező Kéziszótár, a Helyesírásunk című helyesírási szótár anyagának bővítésével, a Nyelvi illemtan új kiadásának erdélyi vonatkozású kiegészítésével, a romániai magyar tankönyvek, egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozásával stb.). Több tanítványa, munkatársa doktori dolgozatként szintén a kétnyelvűséggel, a nyelvcserével kapcsolatos témákat vizsgál. Ezekben a témákban fontos szakmai konferenciákat, oktatási programokat szervezett, irányított Erdélyben, Magyarországon is folyamatosan igénylik szakmai közreműködését. Ez a szakmai munka és tanszékre háruló kötelezettség vállalása több olyan, szakmainak és közéletinek egyaránt tekinthető feladattal és tisztséggel jár, amely közvetlenül nem része egy egyetemi pályának. A 80-as évek elején kezdeményezte az anyanyelvoktatás reformját, szerzője, társszerzője az akkor megjelent iskolai tankönyveknek. Az oktatás általános helyzete és főként nyelvi problematikája ma is foglalkoztat. Speciálisan a magyar nyelv és irodalom iskolai oktatása (tartalmi tekintetben különösen) és a romániai magyar nyelvű közoktatás általános helyzete és nyelvi színvonala. Ebben fontos szerepet játszik az Erdélyi Tankönyvtanács, amelynek kuratóriumi elnöke. Alapítója és 1997-től elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, amely az anyanyelvi mozgalom szervezője, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak, elnöke a Tanács kuratóriumának (1998). Alelnöke a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak (1996), elnökségi tagja (1996), majd társelnöke (2000) a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. Tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Bolyai Társaság választmányának, tiszteleti tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak (1990) és a Magyar Szemiotikai Társaságnak (1990). 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. 2001 elejétől a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. Már jó ideje tagja a Román Akadémia kolozsvári folyóirata, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának, a Kétnyelvűség című nyelv- és kultúrökológiai szaklapnak, két éve a Kisebbségkutatás című, Budapesten megjelenő folyóiratnak, a budapesti Hungarológiai Központ Officina Hungarica szerkesztőbizottságának, valamint a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat könyvkiadó szerkesztőségének. Szakmai elismerések: Csűry Bálint Emlékérem (Magyar Nyelvtudományi Társaság: 1985), Lőrincze Lajos Díj (Anyanyelvápolók Szövetsége: 1995), Bárczi Géza Emlékérem (Anyanyelvi Konferencia: 1996), Lotz János Emlékérem (Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság: 2001), „A magyar népi kultúra kutatásáért” Emlékérem (Györffy István Néprajzi Egyesület: 2001). Publikációs jegyzék: Könyvek: A nyelv világa. Kolozsvár, 1972, Dacia Kiadó, 208 l. (Szabó Zoltánnal és Teiszler Pállal). Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976. Kriterion, 256 l. (új, átdolgozott kiadásban: Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 218 l.) (Szabó Attilával). A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. Bukarest, 1977, Kriterion 1070 l. (Márton Gyulával és Vöő Istvánnal). A kalotaszegi népi hímzés és szókincse. Bukarest, 1979, Kriterion, 326 l. Idegen szavak szótára I-II. Bukarest, 1979, Kriterion, 382 és 405 l. (Bakos Ferenccel és Teiszler Pállal). Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest, 1985, Kriterion, 368 l. (Szabó Attilával). Teremtő nyelv. Bukarest, 1988, Kriterion, 247 l. A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Budapest, 1999. 200 l. Az anyanyelv mítosza és valósága. AESZ-füzetek 5. Kolozsvár, 1999. 103 l. A kreatív nyelvhasználat és az iskola. (Nagy L. Jánossal). Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. Budapest. 140 l. A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. Komp-Press, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2001. Népi nevek, népi hagyományok. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003. 273 p. Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. (Benő Attilával). AESZ, Kolozsvár, 2003. 222 l. Anyanyelv és oktatás. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. 2004. 164 p. Fontosabb dolgozatok, tanulmányok: A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XI, 1967, 1: 13-23. Román eredetű elemek Gvadányi munkáiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XI, 1967, 1: 13-23. A rövidebbet húzza. Magyar Nyelvőr XCIV, 1970, 2: 233-235. A lexikológia néhány módszertani kérdése és a magyar szakszókincs-kutatás. Studia UBB Phil., 1970, 2: 73-85. A kalotaszegi nyelvjárás kutatásának története. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XV, 1971, 1: 5-20. A néprajzi leírás néhány kérdése a népi foglalkozások szókincsének vizsgálatában. Studia UBB Phil., 1971, 1: 67-78. A tájszók leíró szempontú osztályozásáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XVI, 1972, 2: 231-241. Adalékok román eredetű népi növényneveink ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XVIII, 1974, 1: 98-102. Az „Anyanyelvünk” és az erdélyi magyar nyelvművelés új szakasza. In: Gálffy Mózes és Murádin László szerk.: Anyanyelvünk művelése. Cikkek és tanulmányok. Kriterion, Bukarest, 1975. 119-123. A hímzés és a hímzett ruhadarabok néhány szemiotikai funkciója Kalotaszegen. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XIX, 1975, 1: 59-64. O încercare de clasificare sincronică a regionalismelor. Studia UBB Phil. 1976, XXI, 43-52. 203-225. Egy háromszéki falu népi növényismerete. Ethnographia LXXXVII, 1976, 1-2: 302-225. (Szabó T. E. Attilával) Rendszerszerűség és produktivitás a Phaseolus népi terminológiájában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXII, 1978, 2: 175-190. A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükrében. In: Teiszler Pál szerk.: Nyelvészeti tanulmányok 1980. Kriterion, Bukarest, 1980. 1313-172. (Szabó T.E. Attilával) Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen. In: Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion, Bukarest, 1980. 100-114. (Szabó T.E. Attilával) A romániai magyar nyelvtudományi kutatások. In: A romániai magyar nemzetiség. Kriterion, Bukarest, 1981. 286-312. A román–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány szemantikai vonatkozása. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXV, 1981, 1: 77-81. Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethnographia XCII, 1981, 2-3: 259-277. (Szabó T. E. Attilával) Cercetările de dialectologie maghiară din R. S. R. In: Dialectologica, Bucureşti, 1989. 263-268. A nyelvi közlés zavarai, különös tekintettel a kommunikáció kontextusára. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXXIV, 1990, 2: 31-38. Kísérlet a regionális szintű román nyelvi hatás mértékének kvantifikálására. In. Kontra Miklós szerk.: Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Linguistica Series A, Studia et dissertationes 9. Az MTA Nyelvtudományi Intézete 1992. 159-164. Regionalitás a szójelentés körében. Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai (1992. szept. 17-18). Hungarológia 3. Budapest, 1993. 153-157. Magyarságtudomány és magyar nyelvtudomány Kolozsváron. Magyar Nyelv LXXXIX, 1993, 3: 288-296. Magyar nyelvi gondok Romániában. Magyar Nyelvőr 117, 1993, 4: 482-485. A magyar nyelv iskolai oktatásának reformja Romániában a nyolcvanas években. Új Pedagógiai Szemle 43, 1993, 2: 70-74. Az anyanyelv ökológiája Erdélyben. Kétnyelvűség II, 1994, 1: 8-16. Normagondok Erdélyben (1793-1993). Magyar Nyelvőr 118, 1994, 2: 133-144. Koreszmék és rögeszmék. Magyar Szemle III/11, 1994, 1177-1187. A kisebbségi iskolák kétnyelvűsége és kettősnyelvűsége. Irodalmi Szemle (Pozsony) XXXVIII, 1995, 3: 82-87. Magyar nyelvi különfejlődés a Kárpát-medencében. XXV. Kazinczy Napok Kassa ’94. Pozsony, 1995. 72-85. A Daphnék az erdélyi népi növényismeretben. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. Kolozsvár, 1995. 34-41. Kós Károly írói nyelve és a kalotaszegi népnyelv. In: Kós Károly egyetemessége felé. Tanulmányok, cikkek, emlékezések, levelek és dokumentumok. Marosvásárhely, 1995. 71-77. Anyanyelvű oktatás és az anyanyelv oktatása Erdélyben. In: Anyanyelvi nevelés – embernevelés. Országos Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1994. júl. 4-7. MNyTK. 198. sz. Budapest, 1995. 41-51. A kollektív kétnyelvűség három típusa. Kétnyelvűség III, 1995, 2: 1-8. Nyelv és szórvány. In: Jelen és jövő a szórványkutatásban. Temesvár, 1996. 24-34. A magyar–román interetnikus kapcsolatok néhány nyelvi vonatkozása. In: Katona Judit–Viga Gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Az 1995-ben megrendezett konferencia anyaga). Miskolc, 1996. 113-120. Aszimmetria-tényezők a kollektív kétnyelvűségben. In: Terts István szerk.: Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. Születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. JPTE, Pécs, 1996, I, 219-223. A hungarológia dilemmái kisebbségben. Magyar Szemle 1996. jún. 630-640. Szociolingvisztikai dilemmák. Korunk VII/9, 1996. szept. 36-42. A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról. In: B. Gergely Piroska – Hajdú Mihály szerk.: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Miskolc, 1995. Augusztus 28-30). MNyTK. 209. sz. Budapest–Miskolc, 1997. 427-430. A ritualizált szöveg. In: Péntek János szerk.: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Kolozsvár, 1997. 329-334. Kontaktusjelenségek és folyamatok a magyar nyelv kisebbségi változataiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 41, 1997, 1: 37-50. A magyar nyelv státusa a kolozsvári egyetemen. Magyar Felsőoktatás 1997, 8, 9: 30-31. Idegen-e a magyar nyelv a Kárpát-medencében? In: Történelmünk a Duna-medencében. Kolozsvár–Temesvár, 1998. 27-37. Gondolatok a magyar nyelv mai helyzetéről. Magyar Nyelv 94, 1998, 1: 43-48. A kisebbségi tankönyvírás csapdái és dilemmái. Magyar Felsőoktatás 1998, 10: 38-39. Érvek a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar oktatási nyelvű egyetem ügyében. Magyar Felsőoktatás 1998, 8: 35. Evaluation of the Hungarian Language by our Neighbours. Minorities Research. Budapest, 1999. 88-91. Die Muttersprächlichkeit des religiösen Lebens im heuteigen Siebenbürgen. Ural-Altaische Jahrbücher 15, 1997/1998. 107-115. Kert, gyepű, határ. Ethnographia 108, 1997, 1-2: 219-234. Asymmetriefaktoren bei kollektiver Zweischprächigkeit. Kulturdialog und akzeptierte Vielfalt? Rumänien und rumänische Sprachgebiete nach 1918. Stuttgart, 1999. 215-222. Der Status der ungarischen Sprache an der Universität von Klausenburg. Siebenbürgen. Magie einer Kulturlandschaft. Klausenburg. 1999. 119-131. Tankönyvek feketelistán. Köznevelés 55/23: 8. Az egyetem-szindróma. Hitel 12, 1999, 8: 67-71. Gyérülés és szétszórattatás. Gondolatok a szórványok nyelvi helyzetéről. Nyelvünk és Kultúránk 106, 1999, 92-95. „Csak sírni tudok magyarul ...” Korunk 10, 1999, 10: 5-8. The University: The Minority’s Need of Universality. Minorities Research. Budapest, 2000. 2: 71-78. A Homoród vidéki tájszólás. In: Cseke Péter – Hála József szerk.: „A Homoród füzes partján...” Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000. 195-216. Elvek, tervek és realitások. Magyar Kisebbség 6, 2000, 2: 40-45. Csupán helyesírás vagy annál több? Korunk 10, 2000, 7: 32-33. Anyanyelvűség, többnyelvűség, integráció és a kisebbségek. Hitel 2000/10, 11-19. Látlelet a szórványhelyzet nyelvi következményeiről. Erdélyi Múzeum 62, 2000, 3-4: 287-290. Közelkép a kolozsvári egyetemről. Educatio 9, 2000, 2: 331-339. A kisebbségi identitás dinamikája – más megközelítésben. Kisebbségkutatás 10, 2001, 1: 15-20. A kisebbségi nyelvváltozat és nyelvi helyzet szépírói megjelenítése Páskándinál. In: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Szerk. Andor József – Szűcs Tibor – Terts István. Pécs, 2001. II, 946-950. Nyelv és ethosz. In: A nyelv nevelő szerepe. Pécsi TE. 2001. 10-14. Eltérő szerkezetek kiegyenlítődése a nyelvi kontaktusban. In: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Szerk. Borbély Anna. Budapest, 2000. 165-171. Magyarságtudomány és hungarológia határán. Hungarológia 2, 2000, 3: 230-233. Nemzedékváltás és intézményépítés. In: Kríza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Szerk. Keszeg Vilmos. Kolozsvár, 2001. 14-17. Milyen magyar nyelvet tanítsunk? In: Nagy L. János szerk.: A helyesírás és a millenium. Gyula, 2000–2001. 75–83. *A hiány tünetei a külső régiók magyar nyelvi változataiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLV, 2001, 1–2: 117–123. Újabb magyar nyelvi fejlemények az országhatáron innen és túl. In: Balázs Géza–A. Jászó Anna–Koltói Ádám szerk.: Éltető anyanyelvünk. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Kiadó, Budapest. 383–386. *Szöveg és szituáció. In: Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László szerk.: Szemiotikai szövegtan 14. JGyF Kiadó, Szeged, 2001. 29–36. Szövegfragmentumok – fragmentált szöveg egy írói „plakáton”. In: Andor József – Benkes Zsuzsa – Bókay Antal szerk.: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. 412–416. *Örökség és kihívás. Az erdélyi magyar nyelvtudomány a század- és ezredfordulón. In: Tánczos Vilmos – Tőkés Gyöngyvér szerk.: Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. I. kötet. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002, 15–50. A magyar nyelv helyzete Erdélyben. In: Maróti István – Székely András Bertalan szerk.: „A magyar nyelv ma néktek végső menedéktek ” Küzdelem a magyar nyelvért a három régióban. Anyanyelvápolók Szövetsége /Budapest/, 2002, 17–29. *Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelés. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk.: Hungarológia és dimenzionális nyelvészet. Debrecen – Jyvaskyla, 2002, 311–316. *A nyelvi állomány tervezése a külső régiókban. Nyelvünk és Kultúránk 32, 120. sz. (2002. 2), 22–29. A tudomány látlelete önmagáról. In: Tánczos Vilmos – Tőkés Gyöngyvér szerk.: Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. Sapientia Kiadó, Kolozsvár, 2002. III, 251–261. *A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapota, esélyei. Nyelvünk és Kultúránk 32, 124. sz. (2002/6). 7–13. *The Dynamics of Identity – a Different Approach. Minorities Research. A Collection of Studies by Hungarian Authors. No 4, 2002. Lucidus Kiadó, Budapest. 8–14. Nyelvi jogok Romániában. (Benő Attilával). In. Nádor Orsolya–Szarka László szerk.: Kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2003. 123–147. Többletek és hiányok. In: Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk.: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Tinta Kiadó, Budapest, 2003. 278–281. Die juristische Regelung des Sprachgebrauchs in Rumänien und die Muttersprachensprecher. In: Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest. Band 21. Budapest, Europa Institut 2003. Hrsg. Ferenc Glatz. 71–86. (Benő Attilával) Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? In: Magyarul megszólaló tudomány. Apáczai Enciklopédiájának ösztönzése és példája a magyar tudományos nyelv és stílus megteremtésében. Szerk. Péntek János. Budapest, 2004, Lucidus Kiadó. 233–242. *A külső régiók esélyei az új évszázad magyar nyelvi kommunikációjában. In: Balázs Géza szerk.: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője II. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004. 213–228. A romániai magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai. Kisebbségkutatás 2004, 13/1: 76–85; Korunk 2004/11: 63–73. Tankönyvek, oktatási segédletek: Szemelvények a magyar nyelvemlékekből. Egyetemi jegyzet. Kolozsvár, 1971. (Kósa Ferenccel). Magyar nyelv. Tankönyv az V. osztály számára. Tankönyvkiadó, Bukarest. 1981. (Kuszálik Piroskával) Magyar nyelv. Tankönyv a VI. osztály számára. Tankönyvkiadó, Bukarest. 1982. (Kabán Annamáriával és Kalapáti Jolánnal) A magyar nyelv tanítása az V-VIII. osztályban. Tankönyvkiadó, Bukarest. 1982. (Kuszálik Piroskával) Magyar nyelv. Tankönyv a VII. osztály számára. Tankönyvkiadó, Bukarest, 1983. (Kalapáti Jolánnal) Magyar nyelv és irodalomolvasás. Tankönyv a VIII. osztály számára. Bukarest, 1985. (A Nyelvi ismeretek című részt Tamás Évával) Szerkesztés, kiadás, munkatársi közreműködés: Nyelvelméleti tanulmányok. Bukarest, Kriterion, 1975. (Teiszler Pállal) Néphagyományok új környezetben. Tanulmányok a folklorizmus köréből. Bukarest, Kriterion, 1987 (szerk. és előszó). A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I-II. Budapest, 199l. Szöveg és stílus. Kolozsvár, 1997. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadványsorozatának, AESZ–füzeteknek a gondozása, kiadása, 7. füzete a Román–magyar közigazgatási szójegyzék (Kolozsvár, 2000.) Fazakas Emese szerk.: Román–magyar közigazgatási szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadója, Sepsiszentgyörgy, 2002. *Hungarológia és dimenzionális nyelvészet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyvaskyla 2001. aug. 6–10). Szerk. Hoffmann István, Juhász Dezső és Péntek János. Debrecen – Jyväskylä 2002. *Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó 2003 (átdolgozás, előszerkesztés). Magyarul megszólaló tudomány. Apáczai Enciklopédiájának ösztönzése és példája a magyar tudományos nyelv és stílus megteremtésében. Szerk. Péntek János. Budapest, Lucidus Kiadó. 264 l. /szerkesztés és előszó/ Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. /közreműködés az erdélyi anyaggal/ Magyar–román közigazgatási szótár. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2004. /kiadás, lektorálás, előszó/ Szakterület, szakmai érdeklődési körök:

 

Benő Attila, ügyvezető igazgató

Szakmai önéletrajz: 1968-ban születtem Marosvásárhelyen. Az általános és középiskolai tanulmányaimat a szülővárosomban végeztem. 1990-ben sikeresen felvételiztem a kolozsvári egyetem Bölcsészettudományi Karára (magyar–angol szak). Az egyetemi tanulmányaim második felében tagja voltam a Láthatatlan Kollégium nevű szakmai önképzőkörnek, kutatócsoportnak. A tudományos diákköri rendezvényeken szinte minden évben részt vettem. Szakdolgozataimmal egyetemi szinten 1994-ben első, 1995-ben második díjat nyertem. A Debrecenben megrendezett XXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián második díjjal jutalmazták A hatalom metaforái című dolgozatomat. Ugyancsak egyetemista koromban közöltem először szakdolgozatot a Kellékben, valamint a Korunkban. 1995-ben fejeztem be az egyetemi tanulmányaimat. Ezután egy évet a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban tanítottam. 1996-ban doktori képzésre iratkoztam be a kolozsvári egyetemen. Sikeres pályázat eredményeként elnyertem a hároméves doktori ösztöndíjat. A doktori képzés ideje alatt részt vettem a Bécsben megrendezett Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében című konferencián (1998), ahol előadással szerepeltem. 1999 május 14-én a budapesti MTA Nyelvtudományi Intézetben tartottam előadást a magyar–román nyelvi érintkezés témaköréből. 1999 október elsején – versenyvizsga eredményeként – tanársegédi kinevezést nyertem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékére. 2000 május 19-én került sor A magyar–román nyelvi érintkezés jelentéstani kérdései címen írott doktori értekezésem védésére. A kinevezett doktori bizottság Summa cum laude minősítéssel értékelte az értekezést. (A doktori bizottság tagjai voltak: Dr. Péntek János, Dr. Kiss Jenő, Dr. Szabó Zoltán, Dr. Murvai Olga). 2002 február 25-től adjunktusként dolgozom a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéken. Jelenleg az alapképzésben általános nyelvészetet és fordításelméletet, a mesteri szinten pedig kontaktológiát tanítok. Az eddigiekben a következő konferenciákon szerepeltem előadással: 1. XI. Élőnyelvi Konferencián 2000. szeptember 23-26-án Újvidék, Jugoszlávia (Szempontok a kölcsönszavak jelentésmódosulásának vizsgálatában) 2. V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson 2001. augusztus 12-16. Finnország (A hatalom metaforái). 3. XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus 2002 március 29–30, Szegeden (Szókölcsönzés és metafora) 4. MTA Kisebbségkutató Intézet konferenciája: Változások a Kárpát-medence etnikai tér- és identitásszerkezeteiben, 2002. május 30–31, Budapest (Közigazgatás és anyanyelvhasználat) 5. MTA Kisebbségkutató Intézete és az Európa Intézet közös szimpóziuma Nyelvi jogok, kisebbségi nyelvpolitika Közép-Kelet-Európában, 2002 június 19. Budapest (Nyelvi jogok Romániában) 6. Román Akadémia és Románia Parlamentjének közös konferenciája: A moldvai csángók nyelve és eredete, 2002 július 4–6, Iaşi. (Román nyelvészek véleménye a csángó nyelvjárásról az ötvenes, hatvanas években.) 7. Erdélyi Múzeum-Egyesület Konferenciája, 2002. november 23 (Szókölcsönzés és nyelvi kategóriák) 8. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének konferenciája: Nyelvhasználat és nyelvi jogok. 2004. január 24, (Elhangzott előadásom: A kisebbségi nyelvi jogok kodifikációjának néhány problémája) 9. A Magyar Nyelvtudományi Társaság konferenciája: Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. 2004. április 22–23. (Kölcsönszóhasználat, kódváltás a moldvai kétnyelvű beszélők megnyilatkozásaiban.) 10. Nyelvhasználat és nyelvi jogok. (13. Élőnyelvi Konferencia): Kolozsvár, 2004. szept. 5–8. (Nyelvi jogok, nyelvhasználat a közigazgatás területén Romániában) Publikációs jegyzék: I. Szakkönyv 1. A kölcsönszó jelentésvilága. A román–magyar nyelvi érintkezés lexikai–szemantikai kérdései. 2004. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 173 p. 2. Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 1. 2003. Kolozsvár. Kiadja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (társszerző: Péntek János), 222 p. II. Szaktanulmány 1. A vizualitás szerepe a szókölcsönzésben. IN: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1999 (Keszeg Vilmos szerk. 7. kötet: Írás, írott kultúra, folklór), 266–80. 2. Az expresszivitás változásai román eredetű kölcsönszavainkban. Magyar Nyelv 2000 /4, 436-445. 3. Kognitív pszichológiai szempontok a nyelvi érintkezés vizsgálatában. Erdélyi Pszichológiai Szemle 2000 nr. 4, p. 31-40. 4. A magyar–román nyelvi interferencia néhány szemantikai vonatkozása. IN: Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. 2001, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, p. 37–44. 5. Szempontok a kölcsönszók jelentésmódosulásának elemzésében. IN: Papp György (szerk.) A 11. élőnyelvi konferencia előadásai. 2001, Újvidék (Novi Sad), p. 31–39. 6. Kölcsönszó és jelentésmező-módosulás. Magyar Nyelv 20001/4, 446–460. 7. A kölcsönszavak meghonosodásának morfológiai kérdései. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2001/ 1–2., 49–62. 8. Csángó Dialect – Csángó Origins. IN: Diószegi László (ed.): Hungarian Csángós in Moldavia. Teleki László Foundation – Pro Minoritate Foundation. Budapest: 2002, 163–176. (társszerző: Murádin László). 9. Kölcsönszóhasználat, nyelvi környezet. Szabadság évkönyv 2003. Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár: 2002, 140-147. 10. Hogyan érvényesül a nyelv metaforikus jelentésrendszere? IN: Egyed Emese (szerk.) Távlatok. Nyelv- és irodalomtudományi tanulmányok Antal Árpád professzor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár 2002, 26–33. 11. Nyelvi jogok Románában. IN: Nádor Orsolya és Szarka László (szerk.): Nyelvi jogok, kisebségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai, 2002, 123-147. (társszerző: Péntek János). 12. Szókölcsönzés és nyelvi kategorizáció. Modern Filológiai Közlemények 2003. 1. sz. 25–39. 13. Die juristische Regelung des Sprachgebrauchs in Rumanien und die sprachlichen Rechte der Muttersprachensprecher. In: Sprache und die Kleinen Nationen Ostmitteleuropas Begegnungen. Schiftenreihe des Europa Institutes Budapest. Band 21: 71-86. Europa Institut 2003. Hrsg. Ferenc Glatz. (társszerző: Péntek János) 14. Közigazgatás és anyanyelvhasználat. IN: Kozma István – Papp Richárd (szerk.) Etnikai kölcsönhatások és konfliktusok a Kárpát-medencében. Gondolat – MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003, 169–176. 15. Román kölcsönszó – magyar igekötő. In: P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.) Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. 2004, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 223–230. 16. Kölcsönszóhasználat, kódváltás a moldvai kétnyelvű beszélők megnyilatkozásában. In: Kiss Jenő (szerk.) Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. 2004. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 23–36. 17. A hatalom metaforája. In: Jankovics József – Nyerges Judit (szerk.) Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. II. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2004, 771–785. 18. Hungarian in Romania. In: Anna Fenyvesi (ed.) Hungarian Language Outside Hungary. (Megjelenés előtt a Benjamins kiadónál. Társszerző: Szilágyi N. Sándor). III. Szerkesztés 1. Magyar–román közigazgatási szótár. 2004. Társszerkesztő: Becze Orsolya, Erdély Judit, Nagy Zsuzsanna, Ördög–Gyárfás Eszter, Sárosi Mardírosz Krisztina. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvépolók Erdélyi Szövetsége, 433 p. 2. Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat. 2005. Társszerkesztő: Péntek János. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Kolozsvár. Kiadja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 205 p. IV. Recenzió 1.. Hogyan beszélik a magyar nyelvet Jugoszláviában? Korunk 2001/ 5. p. 113-116. 2.. Nyelv, hatalom és oktatás. Korunk 2001/11, 123–127 3. Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák. Korunk 2003/3, 124-126 4. Mai magyar nyelvújítás. Modern Nyelvoktatás. 2003/12. V. Cikk 1. Komjáthy Jenő emigrációja. Látó 1997. nr. 4, p. 84-89. 2. Az Én mint folyamat. Helikon 1997 nr. 2, p. 6-7. Szakterület, szakmai érdeklődési körök:

 

Becze Orsolya,

Szakmai önéletrajz: Publikációs jegyzék: Szakterület, szakmai érdeklődési körök:

 

Erdély Judit,

Szakmai önéletrajz: Publikációs jegyzék: Szakterület, szakmai érdeklődési körök:

 

Ivácsony Zsuzsa,

Szakmai önéletrajz: Publikációs jegyzék: Szakterület, szakmai érdeklődési körök:

 

Juhász Tihamér, doktorandus, külső munkatárs

Szakmai önéletrajz: Tanulmányok: - 1984–1992 Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda, képzőművészet szak - 1992–1996 Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, informatika szak - 1997–2001 ”Babes-Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár, Bölcsészkar, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom szak - 2001–2003 ”Babes-Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár, Bölcsészkar, etnolingvisztika-szociolingvisztika magiszteri program - 2001–2004 ”Babes-Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár, Matematika és Informatika Tanszék, Informatikai posztgraduális képzési program Szakmai gyakorlat: - 2002–2003 Birns Telecommunications, New York, szakmai gyakorlat hang- és adatközlő hálózatok terén - 2003–2004 Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, Csíkszereda, a Pedagógusok Háza Magister Kiadójának szerkesztője - 2003–2004 Westbridge Language House, Csíkszereda, angoltanár (EFL) Publikációs jegyzék: - JUHÁSZ, 2002: A nyelv modellezése, mint evolúciós rendszer, Tudományos ülésszak, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár - JUHÁSZ, 2004: Bevezetés a nyelv kognitív-evolúciós vizsgálatához, magiszteri dolgozat, hozzáférhető: http://www.tjuhasz.tvn.hu - JUHÁSZ, 2004: Magyar nyelvi fonetikai folyamatok modellezése lineáris neuronhálókkal, szakdolgozat informatikából, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Matematikai és Informatikai Tanszék, 2004 - JUHÁSZ, 2004: Modellezés mesterséges neuronhálókkal a nyelvészeti kutatásban, megjelenés előtt, hozzáférhető a http://www.tjuhasz.tvn.hu címen - JUHÁSZ, 2005: Akusztikus fonetikai oktatási és kutatási program, letölthető a http://www.tjuhasz.tvn.hu címen Szakterület, szakmai érdeklődési körök: - kognitív nyelvészet - evolúciós rendszerek, mesterséges neuronhálók - intelligens adattároló és -feldolgozó rendszerek - szakértői rendszerek

 

Sárosi-Mardirosz Krisztina, tudományos munkatárs

Szakmai önéletrajz: Név: Sárosi-Márdirosz Krisztina-Mária Születési dátum és hely: 1979. december 19., Csíkszereda Végzettség: 2003-2004, Magiszteri program: NYELVÉSZETI ANTROPOLÓGIA, BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, KOLOZSVÁR 1999-2003, POLITIKATUDOMÁNYOK SZAK, BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, POLITIKATUDOMÁNYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI KAR, KOLOZSVÁR 1998-2003, MAGYAR-ANGOL SZAK, BABES-BOLYAI, TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, KOLOZSVÁR 1994-1998, INTENZIV IDEGENNYELV OSZTÁLY, MÁRTON ÁRON FO"GIMNÁZIUM, CSIKSZEREDA Szakmai továbbképzés: 2003 január – Korpuszképzés, MTA-Nyelvtudományi Intézet, Korpusznyelvészeti Osztály, Budapest 2003 április – Korpuszképzés, MTA-Nyelvtudományi Intézet, Korpusznyelvészeti Osztály, Budapest 2004 június – Korpuszképzés , MTA-Nyelvtudományi Intézet, Korpusznyelvészeti Osztály, Budapest Konferenciák:           Elo"adások 2002 október – Debrecen DAB – Székely identitáskutatás 2002 november –Árkos, Románia –Az informatikai nyelvezet és a jelentésváltozás a magyar nyelvben, Anyanyelváplók Erdélyi Szövetségének rendezésében 2003 július –Illyefalva, Románia –Az erdélyi magyar korpusz problémái, Szabó T. Attila Nyelvi Intézet és az Anyanyelváplók Erdélyi Szövetségének rendezésében 2003 augusztus –Palást, Szlovákia –Egy szemantikai támogatottságú pedagógia modell (kísérlet egy Radnóti vers tanítására) 2003 november –Újvidék, Szerbia (Vajdaság) –Honnan hová? Avagy az átmenet útja Közép-Kelet Európában, Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia 2005 július –Illyefalva, Románia –Az erdélyi magyar korpusz. Megvalósulás és további tervek 2005 november –Budapest –Erdélyi Magyar Szövegtár. Beszámoló a 3 éves korpuszépíto" munkáról, MTA szervezésében 2006 április –Gödöllo" –Két jogi dokumentumtípus fordítási sajátosságai, MANYE Kongresszus 2006 szeptember –Temesvár –Az oktatási tannyelv megválasztásának motivációrendszer Erdély néhány településén, Szórvány Alapítvány rendezésében            Résztvétel: 2003 november –Párkány, Szlovákia, Szociolingvisztikai Napok, a Gramma Nyelvi Iroda rendezésében 2004 április –Kolozvár, Románia, Apáczai Csere János Emlékkonferencia, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Magyar- és Általános Nyelvészeti Tanszék rendezésében 2004 szeptember –Kolozsvár, Románia, 13. Élo"nyelvi Konferencia, a Magyar- és Általános Nyelvészeti Tanszék rendezésében 2004 november –Párkány, Szlovákia, Szociolingvisztikai Mu"helytalálkozó, a Gramma Nyelvi Iroda rendezésében 2005 május –Csíkszereda, Románia, Hátrányos helyzetu" gyerekek integrálódása az országos oktatásba, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség rendezésében (szinkrontolmácsként) 2005 június –Sinaia, Románia, EU-integrációs Konferencia, a TAIEX szervezésében (szinkrontolmácsként) Szakmai projektek: 2002 november –december : Az RMDSZ elit –kutatási projekt, a Teleki László Intézet keretében (Kántor Zoltán vezetésével) 2002 szeptember 2005 december: Korpuszmunkálatok –MNSZ projekt, az MTA-Nyelvtudományi Intézet keretében (Váradi Tamás, Bartha Csilla és Oravecz Csaba vezetésével) Munkatapasztalat: 2002- a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet belso" munkatársa 2004- fordító és tolmács (engedéllyel rendelkezo" természetes személy) 2005- nappali tagozatos PhD-hallgató, a Magyar- és Általános Nyelvészeti Tanszéken, Péntek János egyetemi tanár vezetésével Egyéb tapasztalat:  1. Szótárszerkesztés: a Magyar-Román Közigazgatási szótár munkatársaként és az Román-Magyar Oktatásterminológiai szótár szerkeszto"jeként Idegennyelvismeret: román anyanyelvi szinten angol felso"fok (egyetemi diploma) francia középfok olasz kezdo" Számítógépes ismeretek:  Word, Excel, Power Point, SPSS? XEMACS Egyéb:   A Román Igazságügyminisztérium Által kibocsátott fordítói engedély, mely hivatalos fordítói státust nyújt (angol, román nyelvekre) Hajtási jogosítvány (B típusú) Publikációs jegyzék: Tanulmányok: Sárosi Márdirosz Krisztina, 2002. A státustörvény hermeneutikai értelmezése, In: Bodó Barna (szerk.) Torockói Politológia Gyu"jtemény.   Sárosi Márdirosz Krisztina, 2003. Honnan hová? Avagy az átmenet útja Közép-Kelet Európában. In: VMTDK, Konferenciakötetet, Újvidék, Szerbia Sárosi Márdirosz Krisztina, 2005. Felso"oktatási kétnyelvu" intézmények Európában. In: Bodó Barna (szerk.) Romániai Magyar Évkönyv. 2004-2005, Temesvár Sárosi Márdirosz Krisztina, 2006. Két jogi dokumentumtípus fordítási sajátosságai. In: MANYE Kongresszus - Konferencikötet  Sárosi Márdirosz Krisztina, 2006. Az oktatási tannyelv megválasztásának motivációrendszer Erdély néhány településén, Szórvány Alapítvány rendezésében szervezett konferencia kötete Sárosi Márdirosz Krisztina, 2006.Sapientia –elképzelések, tervek, megvalósulások és eredmények. In: Bodó Barna (szerk.) Romániai Magyar Évkönyv. 2006 Temesvár (megjelenés alatt)  Cikkek: Sárosi Márdirosz Krisztina, 2003: Mi az autonómia? In: Krónika, Politikatudományi Szemle címu" melléklete, 2003. szeptember 1. szám Sárosi Márdirosz Krisztina, 2003: Mi az identitás? In: Krónika, Politikatudományi Szemle címu" melléklete, 2003. szeptember 1. szám  Szerkeszto"ként: Magyar –Román Közigazgatási Szótár, 2004. szeptember, AESZ Kiadó, Sepsiszentgyörgy Román – Magyar Oktatásterminológia Szótár, megjelenés alatt, AESZ Kiadó, Sepsiszentgyörgy

 

Zsemlyei Borbála, tudományos munkatárs

Szakmai önéletrajz: Születési hely és idő: Kolozsvár, 1977. 12. 23. Cím: str. Trascăului nr. 1/30, 3400 Kolozsvár, Románia Telefon: 0040-264-122916, 0040-740018033 E-mail: zsemlyei@yahoo.com Munkahely: nappali doktorandusz a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén Tanulmányok: 1996: érettségi vizsga a kolozsvári Báthory István Líceum intenzív nyelvosztályából 9,55-ös átlaggal 1996: felvételi vizsga a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar – angol szakára 8,60-as átlaggal. 2000 június: diploma eredménye: 9,60 2000 szeptember: felvételi vizsga a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke által meghiredetett Szocio-etnolongvisztika magiszteri programjába 10-es átlaggal 2002 február: a magiszteri tanulmányok befejezése, a szakdolgozat minősítése: 10-es, a három félév vizsgáinak átlaga: 10-es 2002 szeptember: felvételi vizsga a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által meghirdetett nappali doktori képzésbe, szakmai irányító: dr. Péntek János, tanszékvezető egyetemi tanár Ösztöndíjak: 1998 július 6 – július 30: Soros-ösztöndíj az Oxford Brookes University, School of Art and Music nyáriegyetemére 1998/1999-es tanév második félévében magyar-román minisztériumközi egyezmény alapján meghirdetett féléves részképzés a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 2003: a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya általi 10 hónapos támogatás PhD képzéshez 2003. február: CEEPUS ösztöndíj a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 2005. Domus 2004. dec. 1.–2005. augusztus 1.: Arany János támogatás, a munka: román–magyar oktatásterminológiai szótár Pedagógusi munka: 1999: pedagógiai gyakorlat magyar nyelv és irodalom tanításából a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorlógimnáziumában 2000: pedagógiai gyakorlat angol nyelv tanításából a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban 2000 szeptember – 2002 szeptember: angol és magyar szakos tanár a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban 2002/2003-as tanév, II. félév: mondattan szeminárium vezetése a Bölcsészettudományi Kar magyar szakos hallgatóinak 2004/2005-ös tanév, I. félév: alaktan és szófajtan szeminárium vezetése a II. éves, magyar főszakos hallgatóknak; a fordítás elmélete és gyakorlata szeminárium vezetése III. éves, magyar főszakos hallgatók számára Jelenleg: - nappali PhD képzés a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékén, téma: Denominális névszóképzés az erdélyi magyar régiségben - az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztő-munkatársa - a készülő csángó szótár szerkesztő-munkatársa Konferenciák: Részvétel: 2004.03.12. RODOSZ, Kolozsvár, előadás címe: Kicsinyítő képzők az erdélyi régiségben, 2004.05.13–15. Lingua Pax, Bukarest, előadás címe: Bilingvismul elevilor Liceului Teoretic Brassai Sámuel din Cluj-Napoca, 2004.08.29–31. VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszus, előadás címe: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár anygában előforduló kicsinyítő képzők vizsgálatának szempontjai. Szervezés: 2004. április: A magyarul megszólaló tudomány Publikációs jegyzék: 1. Köszönések az erdélyi régiségben. Erdélyi Múzeum 2000/1-2. 75-80. 2. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és és ellentétek szótára – recenzió. Erdélyi Múzeum 2001/3–4. 171–173. 3. Brauch Magda, Magyarról magyarra. Nyelvművelő írások. – recenzió. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLV. 1–2. 154–155. 4. Kolozsvári iskolások identitástudata. In: Dr. Gaal György (szerk.): Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve, 2002. 35-42. 5. A Brassai Sámuel Líceum diákjainak magyar nyelvi kompetenciája. In: Dr. Gaal György (szerk.): Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve, 2003. 39–50. 6. Erdélyi magyar szótörténeti tár. XII. kötet (megjelenőben) – szerkesztő. 7. Péntek János (szerk.) A magyarul megszólaló tudomány. Tanulmányok az Apáczai évfordulóra. A szerkesztő munkatársa Sándor Katalin és Zsemlyei Borbála. Lucidus Kiadó, Budapest, 2004. 8. A Brassai Sámuel Líceum diákjainak magyar nyelvi kompetenciája. Nyelvvédő, 2004. 7–9 Szakterület, szakmai érdeklődési körök: