Megjelent: Román Ilona: A kétnyelvűség és a kognitív képességek fejlődésének összefüggése romániai magyar tanulóknál
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 12. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022. A kötetet lektorálta: Szilágyi N. Sándor és Benő Attila.
A kötet alapjául szolgáló empirikus kutatás a gyermekkori kétnyelvűség és a kognitív képességek fejlődésével kapcsolatos kérdések feltárására irányult. A vizsgálat konkrét célkitűzése volt annak tisztázása, hogyan teljesítenek egymáshoz képest a különböző kétnyelvű jártassággal és kompetenciával rendelkező gyermekek egy sor nyelvi, illetve nem kimondottan nyelvi jellegű kognitív feladatban. A kérdést a szerző három szocioökonómiai szempontból kiegyenlített csoport teljesítményén keresztül vizsgálta. A csoportokat alkotó vizsgálati személyek mindannyian 10 év körüli iskolás gyermekek, akik egy-egy régió valamely külvárosi iskolájában tanulnak. A bemutatott eredmények és felismerések mind elméleti, mind gyakorlati megfontolásból fontosak. Egyrészt nyilvánvalóvá teszik azt, hogy egy lehetséges kétnyelvű előnynek feltétele egy bizonyos magasabb második nyelvi kompetencia egy nagyon jól megalapozott anyanyelvismeret mellett. Másrészt pedig arra figyelmeztetnek, hogy észrevegyük, mennyire fontos egy olyan környezetet teremteni, amelyben a nyelvek egyformán magas presztízsnek örvendenek. A nyelvek és a kultúrák integrációja ugyanis kognitív előnyökkel járhat.
A könyv kiadását az MTA Domus Hungarica Alapítványa, a Bethlen Gábor
Alap és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.
Megjelent: Benő Attila – Péntek János (szerk.): Erdélyi magyar kulturális szótár
A szerkesztő munkatársai: Czégényi Dóra, Máthé Dénes
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2022.
A kulturális szótár valamely nemzeti kultúra (nyelv, irodalom, történelem, tudomány, földrajzi elhelyezkedés és táji tagolódás, mindennapi élet, a kultúra specifikumai stb.) alapvető elemeit mutatja be tömören az illető kultúrát kevésbé ismerő olvasó számára. Az általunk szerkesztett sorozatban eddig megjelent három kulturális szótár közül az egyik a román kultúra legfontosabb elemeit ismerteti magyar nyelven, a másik a magyar kultúra elemeit román nyelven, a harmadik (Balogh András munkájaként) az (erdélyi) német kultúrát magyar nyelven. Ez a bemutatás kiterjedt az elit és a népi, illetve populáris kultúra legfontosabb területeire (tudomány, művészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi kultúra, népi vallásosság), különös tekintettel a kultúrák kapcsolódó vagy éppen közös elemeire. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a szótárak nem a román, nem a német, ill. magyar kultúra enciklopédiái. A köznapi eligazítást, eligazodást szolgálják.
Amikor 2013-ban a Magyar–román kulturális szótár (Dic?ionar cultural maghiar–român) megjelent, többen adtak hangot annak a véleménynek, hogy magyar nyelven is meg kellene szerkeszteni és jelentetni a szótár magyar közönség számára készült, erdélyi súlypontú változatát. Azokról a magyarokról van szó, akik ide látogatva tájékozódni szeretnének Erdély múltbeli és mai világáról, és elsősorban nekik szánjuk ezt a szótárt, ugyanakkor mindazoknak az olvasóknak, akik támpontokat keresnek Erdély sokszínű művelődéstörténetében és a mai kulturális életét meghatározó intézmények, személyiségek körében.
Az ilyen jellegű szótár tartózkodik attól, hogy önálló szócikket szenteljen élő, kortárs személyiségeknek. Ez a szótár is csak azokkal az emblematikus személyiségekkel tesz kivételt, akik művészi vagy tudományos teljesítményükért a legmagasabb elismerésben (Kossuth- vagy Széchenyi-díjban) részesültek, vagy pedig akiknek a kulturális-közéleti, intézményalapítói tevékenysége összerdélyi tekintetben is számottevő. A jelentős kortás alkotók és kultúraszervezők viszont nagy számban kerülnek szóba azokban a szócikkekben, amelyekben a személyiségükhöz kapcsolódó intézményeket, jelenségeket mutatjuk be. Az ezekben való tájékozódást a szótár névmutatója könnyíti meg.
A könyv kiadását az MTA Domus Hungarica Alapítványa, a Bethlen Gábor
Alap és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.
2015 novemberében megjelent a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet keretében készült Magyar-román oktatásterminológiai szótár Fazakas Emese és Tódor Erika Mária szerkesztésében. A szótár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában jelent meg. A 440 oldalas szótár anyagát Benő Attila és Péntek János lektorálta. A borítótervet Ördög-Gyárfás Ágota készítette.
A szótár kiadását az MTA Domus Hungarica Alapítványa, a Bethlen Gábor Alap és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.
Román-magyar, magyar-román kulturális szótár. Szerkesztette: Benő Attila
A szótárak kulturális elemeket kívánnak röviden, tömören ismertetni az illető kultúrát
kellően nem ismerő olvasó számára. A lexikon jellegű szótári munka a
magyar, illetve a román kultúra legfontosabb elemeit mutatja be. Ez a bemutatás kiterjed
az elit és a népi, illetve populáris kultúra legfontosabb területeire
(tudomány, művészet, irodalom, népköltészet, népi hiedelem, tárgyi
kultúra, népi vallásosság). A szótárak tájékoztatóként
kívánnak szolgálni azoknak a magyar, illetve román olvasóknak, akik keveset
tudnak a másik kultúráról.
Szerkesztette: Benő Attila és Péntek János
A szótárak teljes anyagának megtekintéséhez kattintson a képekre:
A Magyar-román kulturális szótár (Dictionar cultural maghiar-român) a Magyar Tudományos Akadémia és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jelent meg.
Erdély Judit: Fatikus beszéd. Megszólítások, köszönések, kapcsolattartó szokások a székelyföldi nyelvhasználatban
Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 7. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2012
A könyv főcímének fatikus szavát többé-kevésbé értelmezi az alcím. A nyelv vagy a kommunikáció jelzőjeként arra a szerepre utal, amelyet a nyelvi közlés az emberi kapcsolatok létrehozásában, fenntartásában betölt, azokra a nyelvi formákra, amelyek jellemzően ilyen szerepűek: a megszólításokra, a köszönésekre, az elbúcsúzás kifejezéseire, de a tiszteletadás rejtettebb formáira is: például a tegeződésre, magázódásra, önözésre stb. Erős kulturális kötöttségük miatt szokták ezeket a nyelvi formákat, az őket kísérő gesztusokat, mimikát a néprajz, újabban az antropológia témájaként tárgyalni. És mivel használatuk szoros tartozéka, jellemzője az emberi viselkedésnek, jórészt velük foglalkozik, az ő használatukat szabályozza a nyelvi illemtan. Aki pedig a mai globalizálódó vagy éppen már globális világban mozog, annak első dolga a kultúránként eltérő viselkedési szokásokban, fatikus nyelvi elemekben tájékozódni, még ha nem ismeri is az illető nyelvet. Többnyire illik köszönni, még inkább viszonozni mások köszönését. Ennek elmaradása az elutasításnak, az ellenszenvnek lehet a jele.
Ebben a könyvben rólunk van szó. Közelebbről arról, milyen változást és változatosságot mutatnak ezek a nyelvi formák a székelyföldi magyar nyelvhasználatban. Ennek bemutatására, elemzésére vállalkozik a szerző, Erdély Judit egy olyan nyelvészeti dolgozatban, amely doktori értekezésként készült. (Péntek János)
A könyv megrendelhető az aesz@planet.ro email-címen vagy a 0267/311940-es telefonszámon.
Bálint Emese: Kétnyelvűség és nyelvi változás a szórványban. Szociolingvisztikai kutatások Alsókarácsonfalván és Buzásbocsárdon.
(Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 8. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2013.
A kötet két Fehér megyei település (román nevükön Craciunelul de Jos, illetve Bucerdea Grânoasa) kétnyelvű lakosainak körében végzett kutatások alapján a beszélők társadalmi kapcsolathálóinak és személyes kapcsolatainak minőségét elemzi. Bemutatja a kódválasztási mechanizmusokat, és olyan közösségi nyelvhasználati modelleket ír le, amelyek belehelyezhetők a két közösség társadalmi kontextusába. Ez a módszer lehetővé teszi a mikro és a makroszint, a mindennapi nyelvi viselkedés és a tágabb értelemben vett gazdasági, politikai és intézményes háttér összekapcsolását.
A könyv megrendelhető az aesz@planet.ro email-címen vagy a 0267/311940-es telefonszámon.
Erdély Judit: Fatikus beszéd. Megszólítások, köszönések, kapcsolattartó szokások a székelyföldi nyelvhasználatban
Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 7. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2012
A könyv főcímének fatikus szavát többé-kevésbé értelmezi az alcím. A nyelv vagy a kommunikáció jelzőjeként arra a szerepre utal, amelyet a nyelvi közlés az emberi kapcsolatok létrehozásában, fenntartásában betölt, azokra a nyelvi formákra, amelyek jellemzően ilyen szerepűek: a megszólításokra, a köszönésekre, az elbúcsúzás kifejezéseire, de a tiszteletadás rejtettebb formáira is: például a tegeződésre, magázódásra, önözésre stb. Erős kulturális kötöttségük miatt szokták ezeket a nyelvi formákat, az őket kísérő gesztusokat, mimikát a néprajz, újabban az antropológia témájaként tárgyalni. És mivel használatuk szoros tartozéka, jellemzője az emberi viselkedésnek, jórészt velük foglalkozik, az ő használatukat szabályozza a nyelvi illemtan. Aki pedig a mai globalizálódó vagy éppen már globális világban mozog, annak első dolga a kultúránként eltérő viselkedési szokásokban, fatikus nyelvi elemekben tájékozódni, még ha nem ismeri is az illető nyelvet. Többnyire illik köszönni, még inkább viszonozni mások köszönését. Ennek elmaradása az elutasításnak, az ellenszenvnek lehet a jele.
Ebben a könyvben rólunk van szó. Közelebbről arról, milyen változást és változatosságot mutatnak ezek a nyelvi formák a székelyföldi magyar nyelvhasználatban. Ennek bemutatására, elemzésére vállalkozik a szerző, Erdély Judit egy olyan nyelvészeti dolgozatban, amely doktori értekezésként készült. (Péntek János)
A könyv megrendelhető az aesz@planet.ro email-címen vagy a 0267/311940-es telefonszámon.
Gál Noémi: Nyelvi revitalizáció, Elméletek, módszerek, lehetőségek
A kötet a veszélyeztetett nyelvek felélesztésének, megerősítésének kérdéskörét tárgyalja a következő szempontokat alapul véve: a nyelvi revitalizáció társadalmi dimenziója tartalmazza azokat a történelmi, gazdasági, demográfiai változókat, amelyek meghatározzák az adott veszélyeztetett nyelv múltbeli és jelenlegi helyzetét. A politikai és/vagy ideológiai dimenzió a nyelvi jogi vetületeket foglalja magában, a nyelv jogi státusát, ugyanakkor azokat a mozgalmi kérdéseket, amelyek a nyelv szimbolikus szerepét és a nyelvnek az identitással való kapcsolatát, a nyelvvel szembeni attitűdöket írják le. A revitalizáció nyelvi dimenziója összekapcsolja a nyelvészeti kérdéseket az alkalmazott nyelvészetiekkel, a kisebbségi oktatás problematikájával, a nyelvi tervezéssel, a grafizációval, kodifikációval, sztenderdizációval kapcsolatos nyelvészeti, akár dialektológiai kérdésekke l. A kötet mindezeknek az elméleti és módszertani szintézisét nyújtja, különös tekintettel a magyar nyelv romániai helyzetére.
A könyv megrendelhető az aesz@planet.ro email-címen vagy a 0267/311940-es telefonszámon.
Intézeti kiadványaink megvásárolhatók Budapesten is a Tinta Könyvkiadó székheyén:
1116 Budapest, Kondorosi út 17.
e-mail: info@tintakiado.hu
tel.: 061/371-05-01, fax: 061/371-05-02
Benő Attila: Román - magyar kulturális szótár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nemrég megjelentette az első Román-magyar kulturális szótárat. A kulturális szótár abban tér el más kétnyelvű szótáraktól, hogy lexikon jellegű, tehát nem nyelvi ismereteket, hanem kulturális elemeket ismertet röviden. A szótár elsősorban azok számára készült, akik keveset tudnak a hagyományos és modern román kultúráról.
A Román-magyar kulturális szótár a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetben készült. Az anyaggyűjtési és szerkesztési munkálatokat Benő Attila irányította.
A szócikkek között fontos román történelmi személyiségek, tudósok, művészek nevei, különböző földrajzi és településnevek mellett helyet kapnak a kommunikáció során használt köszönések (pl. noroc), konvencionális kifejezések (pl. Christos a înviat), szólások, állandósult kifejezések, de különböző - állatokhoz, növényekhez stb. fűződő - hiedelmek, az ortodoxia és a népi vallásosság fogalmai (pl. acatist, împărtăşanie, Înălţarea Domunului) is.
A szótár olyan ismeretekkel is bővíti tehát tudásunkat, melyeket nem sajátíthatunk el az iskolában, melyek viszont elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük a román kultúrát, s így ahhoz is, hogy minden helyzetben megfelelően tudjunk kommunikálni román ismerőseinkkel.
(www.magyaroktatas.ro)
Benő Attila: Román - magyar oktatásterminológiai szótár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009.
Péntek János-Bálint Emese (szerk.): Oktatás - nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról. Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2009.
Tartalom
Előszó (Péntek János)
Bálint Emese-Fodor Dóra-Vremir Márta: Iskola és kétnyelvűség viszonya Tordán
Göncz Lajos: A tannyelvválasztás és következményei. Útmutató szülőknek és pedagógusoknak
Péntek János: A magyar közoktatás nyelvi és szakmai feltételei
Péntek János: Tanulságok - szentencia nélkül
Péntek János: Cím
Név: A(z anya)nyelv a tudományos képzésben és a tudományművelésben
Sorbán Angella: A nyelvválasztás és szociológiai háttere az oktatás különböző fokozatain
Sorbán Angella: Mutatkozások és rejtőzések. A nyelvi attitűdről
Függelék
Péntek János-Szilágyi N. Sándor: Beadvány
Péntek János: Nyelvoktatássá válik a román nyelv tanítása, vagy megmarad eredménytelen "anyanyelv-pedagógiának"?
Rezumate
Abstracts
Benő - Fazakas - Szilágyi N. szerk.: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére
Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére, (szerk.) Benő Attila, Fazakas Emese, Szilágyi N. Sándor, Kolozsvár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2007. I-II. (493+478 o.)
Tartalom
"Sok születés napokat vígan megélhess..."
11
ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES: Utak és tévutak az anyanyelvtanításban - egy kérdőíves vizsgálat tükrében
19
BAKK-MIKLÓSI KINGA - KOVÁCS ÁGNES MELINDA: A nyelveken túl: a kétnyelvűség korai kognitív és nyelvi előnyei
33
BALÁZS GÉZA: Memoversek a kumulatív kulturális evolúció szolgálatában
55
BÁLINT EMESE: A kétnyelvű közösségek nyelvhasználatának dinamikus ábrázolása és összehasonlítása
68
BARTHA CSILLA: Nyelvi attitűdök és a nyelvcsere
84
BÉKÉSI IMRE: Egy mondat versmondat-léte
102
BENCZE LÓRÁNT: "A múlt azonban nem csupán mítosz"
110
BENKES ZSUZSA - PETŐFI S. JÁNOS: Versek több jelösszetevőjének együttes megváltoztatására irányuló komplex [=ko] kreatív gyakorlatok
121
BENŐ ATTILA: Köznyelvi magyar szavak jelentésbővülése az erdélyi magyar nyelvváltozatban
145
BEREGSZÁSZI ANIKÓ - CSERNICSKÓ ISTVÁN: Kisebbségi lét - sorsverés vagy általános probléma?
152
BODÓ CSANÁD: A moldvai magyar nyelvjárások román kölcsönszórétegének területisége
160
M. BODROGI ENIKŐ: A kisebbségpolitika általános jellemzői a skandináv térségben
175
BORBÉLY ANNA: Román-magyar kétnyelvű család, iskola és egyház
185
BÜKY LÁSZLÓ: Szövegmondatok a lírában
198
CZIBERE MÁRIA: Kisebbségi lét: nyelvi sorsok, kulturális konfliktusok, meglepő helyzetek Hollandiában
211
N. CSÁSZI ILDIKÓ: Moldvai csángó helynevek lexikális és morfológiai elemzése
230
CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A növényzetre utaló helynevek
248
DOMONKOSI ÁGNES: Nyelvi-nyelvhasználati reflexió és nyelvi értékítélet
256
É. KISS SÁNDOR - É. KISS KATALIN: Mit is jelent 'aratni'?
264
FARKAS JUDIT - ALBERTI GÁBOR: A mint kötőszavas alárendelések és a mozgatásos teszt
270
FARKAS TAMÁS: A Kárpát-medence magyar helyneveinek használatáról
275
FAZAKAS EMESE: Bolyai János "tökélyes" nyelve
285
FAZEKAS TIBORC: Bukovinai székely tájszavak
296
B. FEJES KATALIN: A feltételes alárendelés koreferencia-viszonyai egy Babits-költeményben
309
FENYVESI ANNA - ZSIGRI GYULA: A percepció szerepe az angol kölcsönszavak hangsúlytalan szókezdő szótagjainak fonológiai adaptációjában az amerikai magyarban
315
FODOR KATALIN: Szempontok az adatközlők kiválasztásához
B. GERGELY PIROSKA: Kalotaszeg történeti ragadványneveiről
342
HEGEDŰS ATTILA: Kell lesz
350
HOFFMANN ISTVÁN: Gisnav birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben
354
ITTZÉS NÓRA: Szófaji kérdések A magyar nyelv nagyszótárában
371
CS. JÓNÁS ERZSÉBET: A fordításstilisztika interdiszciplináris kapcsolódásai
380
JUHÁSZ DEZSŐ: Ezredvégi utazás Péntek Jánossal
392
KABÁN ANNAMÁRIA: Az anafora szövegformáló szerepe
399
KÁDÁR EDIT: Az ige-igekötő szórend csángó beszélt nyelvi szövegekben
403
KÁNYÁDI ANDRÁS: Casanova prágai legendája
425
KESZEG VILMOS: A történetmondás funkciói egy közösség életében
436
KIS TAMÁS: Szleng és karnevál
455
KIS JENŐ: A nyelvjárási szókészlet ismeretének változásáról
465
KOLLÁTH ANNA - LANSTYÁK ISTVÁN: Nyelvi probléma
471
Benő - Szilágyi N. szerk.: Nyelvi közösségek - nyelvi jogok
Benő Attila - Szilágyi N. Sándor szerk.: Nyelvi közösségek - nyelvi jogok. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Kolozszvár, 2006, 387 oldal.
II. kötet
Tartalom
Előszó
7
Kontra Miklós: Nyelvi emberi jogi polémiák
9
Szépe György: A nyelvi emberi jogok környezete
30
Benő Attila: Nyelvi jogok, nyelvhasználat a közigazgatás területén Romániában
36
Bíró Ferenc: Adalékok a csehországi magyar fiatalok internetes anyanyelv-használati jellegzetességeihez
43
Bodó Csanád: Nyelv vagy nyelvjárás? Státustervezés a moldvai magya és a dél-dunántúli bojás nyelvváltozatok körében
53
M. Bodrogi Enikő: Finn nyelvek párbeszéde - avagy a nyelvi identitás arcai Fennoskandiában
63
N. Császi Ildikó: Államnyelvi hatások a felvidéki helynevekben
72
Eőry Vilma: A nyelvi jogok és az anyanyelv presztízse szórvány kisebbségi helyzetben
83
Fazekas Tiborc: Regiszterbővülés és/vagy nyelvjárásvesztés. Az egykori bukovinai székelyek nyelvjárásának változásai a mindenkori környezet függvényében
94
Fenyvesi Anna: Az USA nyelvpolitikájának hatása az amerikai magyarok anyanyelvi oktatására
105
Gúti Erika: Nyelvhasználat és nyelvi jogok a Dél-afrikai Köztársaságban
116
Hattyár Helga: A jelnyelvhasználat jogi szabályozásának néhány kérdése és a mindennapi gyakorlat Magyarországon
131
Hegedűs Rita: Nyelvtan - nyelvhasználat
144
Heltai János Imre: Nyelvi tervezés és magyarnyelv-tanítás Moldvában
153
Karmacsi Zoltán: Interferenciajelenségek az etnikailag vegyes házasságokban nevelkedő gyermekek beszédében
166
Keresztes Csilla: A többségi nyelv hatása a kisebbségi szaknyelvekre. Az erdélyi magyar orvosi nyelv
177
Gálffy: Magyarói nyelvjárási tanulmányok
Gálffy Mózes: Magyarói nyelvjárási tanulmányok, Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2005, 100 oldal
Tartalom
Előszó (Murádin László)
5
Egyeztetési eljárások a magyarói nyelvjárásban
7
Mondatátszövődés a magyarói nyelvjárásban
22
Az ismétlés mint mondatszerkesztési eljárás a magyarói nyelvjárásban
28
A tárgy és a tárgyas szószerkezet a magyarói nyelvjárásban
43
Hely- és időhatározós szószerkezet a magyarói nyelvjárásban
50
A magyarói nyelvjárás mássalhangzó-rendszere
77
Tájszótípusok a magyarói nyelvjárásban
87
Forrásjelzések és egyéb rövidítések
100
Péntek - Benő: Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat
Péntek János - Benő Attila: Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Kolozsvár, 2005, 205 oldal
Tartalom
Előszó
7
Péntek János: A külső régiók esélyei az új évszázad
magyar nyelvi kommunikációjában
9
Szilágyi N. Sándor: Asszimilációs folyamatok a romániai
magyarság körében
24
Péntek János - Benő Attila: Nyelvi jogok Romániában
95
Varga Attila: Az anyanyelvhasználat joga a román jogrendben
121
Veress Emőd: Nyelvi jogok a román közigazgatásban:
eredmények és problémák
126
Benő Attila: Kisebbségi nyelvi jogok kodifikációjának
néhány problémája
135
Péntek János: Akarunk-e élni is a joggal?
140
Szoták Szilvia: A magyar mint veszélyeztetett nyelv
145
M. Bodrogi Enikő: A kisebbségek anyanyelve
160
Vízi Balázs: Az európai integráció és a kisebbségi nyelvek
174
Murvai Olga: Lesz-e az egyesült Európának egységes nyelve?
184
Peter Jordan: A helységnév mint kulturális örökség
190
Állásfoglalás a román Hivatalos Közlönyben közzétett romániai
magyar helységnevekről (Földrajzinév-bizottság, Budapest)
197
Cuprins
203
Contents
204
Inhaltsverzeichnis
205
Péntek szerk.: A nyelvész Brassai élő öröksége
Péntek János szerk.: A nyelvész Brassai élő öröksége, Az 1997. május 22-23-i emlékülés előadásai, Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, 2005, 132 oldal
Tartalom
Előszó (Péntek János)
5
Kiefer Ferenc: Brassai Sámuel és a XIX. század nyelvtudománya
6
É. Kiss Katalin: Brassai Sámuel és a magyar generatív mondatszerkezet
11
Elekfi László: „Határozó" és s jelző" Brassainál és azóta
20
Varga László: Brassai Sámuel és kortársai a magyar mondat hangsúlyozásáról
29
Gaal György: Brassai Sámuel és a kolozsvári egyetem
38
Péntek János: Regionalitás és egyetemesség a kolozsvári nyelvészek munkásságában
50
Grétsy László: Brassai Sámuel, a magyar nyelv őre - s ellenőre
54
Fazakas Emese: Brassai Sámuel és a nyelvújítás
59
Haader Lea: A magyar nyelv történeti nyelvtana Brassai Sámuel tanításának szemszögéből
63
Szépe György: Brassai Sámuel - többek között - mint alkalmazott nyelvész
Horváth László: Igék és igenevek kötött és szabad határozóinak aránya korai középmagyar szövegekben
114
Békési Imre: A mondategész mint jelentésegész
120
B. Fejes Katalin: A szintagmabokor értelmező felbontási lehetőségei
123
Nagy L. János: Kognitív szempontok Brassai gondolkodásában
127
Rövidítések jegyzéke
132
Péntek - Benő: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban
Péntek János - Benő Attila: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Kolozsvár, 2003, 222 oldal
Tartalom
Helyzet és állapot (Péntek János)
A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapota és esélyei
9
Ezredfordulós esélyek és veszélyek anyanyelvünk használatában
24
Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelése ...
32
A kisebbségi identitás dinamikája - más megközelítésben
40
Magyar-román nyelvi érintkezés (Benő Attila)
A vizualitás szerepe a szókölcsönzésben
53
Szókölcsönzés és nyelvi kategorizáció
71
Az expresszivitás változásai román kölcsönszavainkban
88
Nyelvi tervezés
Többletek és hiányok (Péntek János)
109
Kölcsönszóhasználat, nyelvi környezet (Benő Attila)
116
A nyelvi állomány tervezése a külső régiókban (Péntek János)
121
Újabb magyar nyelvi fejlemények az országhatáron innen
és túl (Péntek János)
132
Magyar nyelvtudomány, magyarságtudomány Erdélyben (Péntek János)
Az Egyetem-szindróma
141
Gyarmathi aktualitása
149
Brassai ürügyén: Egyetemesség és regionalitás a kolozsvári
nyelvészek munkásságában
155
Örökség és kihívás. Az erdélyi magyar nyelvtudomány
